Elfogadták az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés 117 igen, 35 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását, amelyet a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaltak.

A törvény szerint az új ingatlan-nyilvántartási rendszert, illetve az új szabályozást 2024. február 1-je helyett 2024. október 1-jén vezetik be, a kötelező elektronikus ügyintézés pedig 2024. december 4-étől valósul meg.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában a törvényjavaslatról elmondta: az elmúlt időszakban számtalan szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a szakmai irányításért felelős minisztériumot azzal a javaslattal, hogy a hatékony és gördülékeny átmenet érdekében az új rendszer fokozatosan álljon a közigazgatás szolgálatába. A módosítás alapján a közjegyző szolgálata a politikai felsővezetői kinevezés időtartama alatt szünetel.

Egyértelművé tették, hogy a kormánytisztviselő akkor lehet vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, ha őt az állam vagy az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság delegálja megállapodás vagy részesedés alapján.

Az igazgatási szünetről szóló törvény módosítása biztosítja a lehetőséget a települési önkormányzati képviselő-testületeknek és a vármegyei közgyűléseknek, hogy a polgármesteri hivataloknál, a közös önkormányzati hivataloknál, a közterület-felügyeleteknél és a vármegyei önkormányzati hivataloknál igazgatási szünetet rendeljenek el az év azon napjaira, amikor a kormány döntése alapján kormányzati igazgatási szünet van.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.