Elismerték az alapvető jogok biztosának munkáját

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők elismerték Székely László biztosi munkáját a szerdai parlamenti vitában.

Az alapvető jogok biztosa szerint a hozzájuk 2016-ban érkezett, több mint nyolcezer beadvány a hivatal magas társadalmi elismertségét mutatja, az pedig imponáló, hogy ajánlásaik túlnyomó többségét elfogadták. Székely László erről az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016-os tevékenységéről szóló beszámoló szerdai parlamenti vitájában beszélt.

    
Magas a hivatal társadalmi elismertsége
    
Az alapvető jogok biztosa Magyarország emberi jogi térképeként jellemezte a beszámolót, és fontosnak nevezte, hogy erről parlamenti párbeszéd legyen. Elmondta: tavaly 8399 beadvány érkezett a hivatalhoz, ami nem mutat szignifikáns eltérést az előző évhez képest, ugyanakkor egy „imponáló szám”, mert azt jelzi, hogy a hivatal társadalmi elismertsége, presztízse meglehetősen magas, van iránta bizalom.     

Jelezte: tavaly a hivatal 520 ajánlást tett, amit 382 esetben a címzett elfogadott és csak 41 esetben utasított vissza; 97 ügyben még folyik az utólagos kommunikáció. Ez kilenctizedes arány, ami nagyon imponáló szám, és azt mutatja, hogy „ez a hivatal egészen elfogadhatóan működik” – értékelt Székely László.

Az elmúlt évben többletforrást kapott a hivatal, amire azért volt szükség, mert 2014-től folyamatosan nőttek a feladataik. Hozzátette: a legköltségesebb új funkció a Nemzeti megelőző mechanizmus működtetése, amely a kínzás elleni ENSZ-egyezményből következik, és azt jelenti, hogy az ország összes fogva tartási területén, mintegy 4 ezer helyen kell be nem jelentett módon ellenőrizni a hivatal munkatársainak, nem történik-e embertelen, megalázó bánásmód.

Az alapvető jogok biztosa a beadványokkal kapcsolatban elmondta: a tavaly érkezett több mint 8 ezer beadványból 7426 ügyet sikerült befejezniük. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly érdekes változás történt az ügyösszetételben, ugyanis 2640 menekültügyi beadványt kaptak, ez azonban annak volt a következménye, hogy az Amnesty International egy online felületen egy gombnyomással lehetővé tette, hogy az érdeklődők az ombudsmanhoz forduljanak a 2015 szeptemberében bevezetett határvédelmi rendszer felülvizsgálatát kérve. Ebből 5 volt magyar beadvány, az összes többi külföldről érkezett, de ezeket is megválaszolják – jelezte.

Közölte: az érdemi ügyek közül 726 szociális, munkaügyi, oktatási vagy egészügyi témájú volt, 711 polgári jogi, nyugdíjjal, egészségbiztosítással vagy végrehajtással volt kapcsolatos, 688 a büntetés-végrehajtással és rendőrséggel foglalkozott. Emellett 439 esetben kértek jogszabály-véleményezést vagy tettek fel jogszabályok alkotmányossági kritikájával kapcsolatos kérést. Volt 367 közérdekű bejelentés, míg gyerek- és családjogi ügyben 336, pénzintézeti ügyekben pedig 227 beadvány érkezett.  

[htmlbox jogtar_kepzes]

 

Az ombudsman összegzése szerint átlagos év volt a 2016-os, lényeges eltérések nem mutathatók ki az előző évekhez képest.

Úgy vélte: a hivatal legfontosabb funkciója a jogszabályok folyamatos finomhangolása.
    
A szakbizottságok támogatják a jelentést
    
Demeter Zoltán (Fidesz), az Igazságügyi bizottság előadója azt mondta: az alapvető jogok biztosa és helyettesei magas szakmai szinten végzik munkájukat, a jelentés pedig részletesen kitér a legapróbb kérdésekre is. Elmondta: a beszámoló alapján az Igazságügyi bizottság megállapította, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek szakmai célkitűzései ismét megvalósultak. Szerinte az, hogy 520 ajánlásból csak 41-et utasított el a címzett, jól mutatja, hogy van fogadókészsége, és egyben presztízse az ombudsman megállapításainak.

Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló elmondta: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága megvitatta a jelentést és támogatja annak elfogadását. Elmondta: a roma nemzetiségi beadványok főként szociális, lakhatási, egyenlő bánásmódbeli kérdésekről szóltak, a többi nemzetiségi közösség esetében pedig kiemelt figyelmet kaptak a nemzetiség kulturális autonómia, nemzetiségi oktatás és a nemzetiségi önkormányzatok ügyei.

MSZP: igen a beszámolóra

Teleki László, az MSZP vezérszónoka kiemelte: támogatják a beszámolót, érződik és látszik a szakmai munka, amit végeznek, az, hogy mindent megtesznek, hogy az emberi jogok és ezen belül a nemzetiségi és kisebbségi jogok megfelelően érvényesüljenek. 

Kitért arra is: az utóbbi időszakban teljes káosz uralkodott az Országos Roma Önkormányzatnál, ami sem a romáknak, sem az országnak nem jó. Mindent meg kell tenni, hogy a törvényben rögzített működési rend be legyen tartva – hangsúlyozta az ellenzéki képviselő, s felvetette, hogy a hivatal ajánlást fogalmazzon meg ez ügyben.

Szerinte a megyei önkormányzati szintnek nincs igazán gazdája, ez esetben is kérte, hasson oda az ombudsman ajánlásával, hogy kezeljék ezt a helyzetet. 

Teleki László szóvá tette, hogy a források elosztása szerinte sokszor politikai vagy szubjektív döntések alapján történik. Át kell szabni a vonatkozó pontrendszert, hogy ez a helyzet megváltozzon – hangoztatta a szocialista politikus. 

Megjegyezte azt is, hogy a civilügyek kezdenek Magyarországon ellehetetlenülni, sokszor politikai hovatartozás alapján osztják a támogatásokat. E téren is van mit tenni – mondta Teleki László.

(MTI)

---