Elkezdődött a három ember meggyilkolásával vádolt férfi tárgyalása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előkészítő ülést tartott a három rákóczifalvai ember meggyilkolásával vádolt férfi ügyében kedden a Szolnoki Törvényszék, a tárgyalás jövő márciusban folytatódik.

A törvényszék közleményében azt írta: a vádlott – egy 27 éves férfi – az előkészítő ülésen nem tett vallomást, nem ismerte be a bűnösségét. Csak észrevételt tett, amelyben azt állította, hogy korábban kényszer hatására ismerte be a vádban foglalt bűncselekményeket.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2019. július 4-én aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés és kifosztás miatt emelt vádat a férfival szemben.

A vád szerint a fiatalember egyik áldozatát 2017-ben ölte meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalván, 2018-ban pedig további két férfival végzett. A megyei főügyészség korábbi tájékoztatása szerint mindhárom áldozatát saját házukban, puszta kézzel gyilkolta meg.

2017. december 23-án, italozás közben a sértett szidni kezdte a vádlott édesanyját, emiatt a férfi agyonverte.

A vádlott 2018. február 19-én a kertszomszédjait ölte meg. A sértetteknek nem tetszett, hogy a vádlott hívatlanul jelent meg otthonukban, ezért távozásra szólították fel, miközben szidalmazták őt és édesanyját. A vádlott emiatt rájuk támadt, mellkasukat megtaposta, és tovább bántalmazta őket. Sérüléseikbe mindketten belehaltak.

Jövő év március 3-án és 10-én folytatódik a tárgyalás.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.