Elkezdődött a körúti robbantó tárgyalása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felkészülés során a tárgyaló bíró több mint 18.000 oldal terjedelmű nyomozati iratot
tanulmányozott át, az eljárásban eddig 22 szakértő és 63 tanú vett részt – derül ki a Fővárosi Törvényszék újságunkhoz eljuttatott közleményéből.
A Fővárosi Törvényszék 2018. január 31-én rövid sajtótájékoztatót tartott a Teréz körúti robbantás
miatt indult büntetőügy első tárgyalása előtt. Dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője bevezetőjében elmondta, hogy 2016. szeptember 24-én késő este történt a Teréz körúton az a robbantás, amelyben két járőröző rendőr életveszélyesen megsérült és egy járókelő könnyebb sérüléseket szenvedett. Ezt követően a hatóságok nagy erőkkel folytatták a nyomozást, 2016. október 19-én elfogták a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2017. december 11-én emelt vádat az ügyben, a vádirat két
pontból áll. Az első vádirati pont a robbantásról szól, ami miatt az ügyészség a vádlottat előre
kitervelten, aljas indokból, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének
kísérletével, illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaélés bűntettével vádolja. A második
vádirati pont a robbantás után, október elején megírt és el nem küldött levélről szól, amelyet a
vádlottól lefoglalt laptopon találtak meg a nyomozók. Ebben a levélben a vádlott kilátásba helyezte,
hogy további robbantásokat követ el, ha a Belügyminisztérium nem fizet ki 1 millió eurót. Emiatt az
ügyészség terrorcselekmény előkészületének a bűntettével is vádolja a terheltet. Az ügyészség
indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat ítélje fegyházban végrehajtandó, életfogytig tartó
szabadságvesztésre.
A vádirat megérkezését követő napon, december 12-én az ügy bírája fenntartotta a vádlott előzetes
letartóztatását a szökés, elrejtőzés, és a bűnismétlés veszélye miatt. A vádlott Büntetés-Végrehajtási
Intézetben van.
A felkészülés során a tárgyaló bíró több mint 18.000 oldal terjedelmű nyomozati iratot
tanulmányozott át, az eljárásban eddig 22 szakértő és 63 tanú vett részt. A bíróság azonban nagyon
gyorsan, már január elején kitűzte az első tárgyalási napokat.
[htmlbox BDT]
Ezt követően dr. Vadász Viktor, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumvezetője ismertette,
hogy a Fővárosi Törvényszék elnökének kezdeményezésére 2016 decemberétől a Büntető
Kollégiumban milyen intézkedéseket vezetett be a bírák támogatása és az ügyek minél gyorsabb
befejezése érdekében. Ezeknek a kedvező hatása már egy év elteltével érezhető. Kollégiumvezetői
intézkedés írja elő, hogy a soron kívüli ügyeket az ügy érkezéstől számítva a lehető leghamarabb ki
kell tűzni és kollégium vezetése az ítéletek írásba foglalását folyamatosan ellenőrzi. Annak
érdekében, hogy a bírák ezt teljesíthessék, a kollégium biztosítja számukra, hogy az általános
rendtől eltérően tarthassák meg a tárgyalásokat, bírósági titkár vagy fogalmazó segíti a munkájukat a
felkészülés és az ítéletek írása során, illetve az Országos Bírósági Hivatal támogatásával a
törvényszék beszédfelismerő szoftvert biztosít számukra.
Nagyobb figyelmet fordít a törvényszék a közérdeklődésre számot tartó ügyekre, ugyanis a bíróság
és a sajtó közös felelősségeként tekint a nyilvánosság pontos és időszerű tájékoztatására. A
kollégiumvezető célja a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek érvényesülése mellett a
bírósági tárgyalások zavartalanságának, és az eljárási résztvevők személyiségi jogai megóvásának a
biztosítása.
A sajtószóvivő ismertette az eljárás várható „menetrendjét”. Az első tárgyalási napon az ügyész
részletesen ismerteti a vádat, majd a bíróság meghallgatja a vádlottat. A következő két tárgyalási
napon, február 5-én a bíróság meghallgatja a három sértettet, majd várhatóan szembesíti őket a
vádlottal. Február 7-én további 5 tanút hallgat meg. Február végétől előre láthatóan minden hétfőn
lesz majd tárgyalás az ügyben és ezeken a napokon további 55 tanú vallomásának a felolvasására,
térfigyelő kamerák felvételeinek a megtekintésére és a szakértők meghallgatására kerül sor. Ezt
követően a szóvivő beszélt a tárgyalási napokra történő regisztráció menetéről, a tárgyalótermi
elhelyezkedés, illetve a kép- és hangfelvétel készítésének rendjéről is.