Elnök nélkül marad az Alkotmánybíróság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csütörtökön lejár két alkotmánybíró, köztük Lenkovics Barnabás elnök mandátuma. Az Alkotmánybíróság stabil működése biztosított.
Újabb két alkotmánybíró, Lenkovics Barnabás elnök és Lévay Miklós mandátuma jár le csütörtökön, így az alaptörvény szerint 15 tagú testület 11 tagúra csökken, a testület működőképessége azonban fenntartható – mondta Bitskey Botond főtitkár.
Az alkotmánybírósági törvény értelmében ha az elnök megbízatása lejárt és a tisztség nincs betöltve, jogköreit az elnökhelyettes gyakorolja. Így például kiszignálja az új ügyeket az előadó bírókra, összehívja és vezeti a teljes ülést, biztosítja a hivatal működését. A hiányzó bírók tanácsadói pedig továbbra is az Ab-n dolgoznak majd, így várhatóan nem fog nőni az ügyek feldolgozásához szükséges idő – mondta a szakember.
|
|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.
Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!
Részletes program és jelentkezés >>
|
Az Ab tagjai 2015 márciusában választották elnökhelyettessé Sulyok Tamást. (Korábban csaknem négy évig nem volt elnökhelyettese a testületnek, előzőleg, 2008 és 2011 között pedig Holló András – korábbi elnök – töltötte be ezt a tisztséget.)
A törvény szerint az új alkotmánybírót elődje mandátumának lejárta előtt három hónappal kell megválasztani.
Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges. Legutóbb 2014 őszén választott alkotmánybírókat a parlament: Sulyok Tamást, Varga Zs. Andrást és Czine Ágnest.
A 2015. februári veszprémi időközi választás nyomán megszűnt a jelenlegi kormányzó pártok kétharmados parlamenti többsége, így az ellenzék támogatása nélkül már nem tudnak alkotmánybírót választani.
Az elmúlt hónapokban Tóbiás József, az MSZP elnöke bejelentette, hogy az alkotmánybíró-jelölésben nem vesznek részt. Schiffer András, az LMP társelnöke pedig azt közölte, hogy csak akkor , ha minden jelölt konszenzusos lesz, azaz minden jelölő párt számára elfogadható valamennyi jelölt. A sajtóban a lehetséges új bírókat találgatva emlegették többek között Horváth Attila jogtörténészt és Szabó Marcel zöldombudsmant, továbbá felmerült Lenkovics Barnabás újraválasztása is alkotmánybíróként.
Kommentár a polgári perrendtartáshoz
Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
|
|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.
Megrendelés >>
|
Bitskey Botond leszögezte, hogy sem az elnök, sem a négy alkotmánybíró hiánya nem lehetetleníti el a testület működését. A törvény szerint az Ab teljes ülése akkor határozatképes, ha legalább az alkotmánybírák kétharmada, köztük az elnök – akadályoztatása vagy hiánya esetén az elnökhelyettes – jelen van.
Kérdésre válaszolva a főtitkár hozzátette: az Ab működése során elő szokott néha fordulni, hogy egy-egy alkotmánybíró távollét – például betegség, halaszthatatlan külföldi út – vagy elfogultság miatt nem tud részt venni a teljes ülésen, de egyszerre három alkotmánybíróval ez nagyon ritkán történhet meg, így a testület határozatképessége sem forog veszélyben.
Az Ab elnökének a testületen kívül is számos funkciót kell ellátnia, így például az alaptörvény rögzíti a Honvédelmi Tanáccsal kapcsolatos feladatait, és tagja a Szent Korona Testületnek is. A jogszabályok arról nem szólnak, hogy ezekben a funkciókban miként lehet helyettesíteni a hiányzó Ab-elnököt.
(Forrás: MTI)
