Emberölés kísérletéért jár az előzetes

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. március 3-án egy hónapra elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, akivel szemben a BRFK Kiemelt Ügyek Főosztálya folytat eljárást emberölés bűntettének kísérlete miatt- közölte a Fővárosi Törvényszék.

A nyomozó hatóság azzal gyanúsítja a férfit, hogy 2015 októberében egy internetes oldalon feladott hirdetésre válaszolva megismerkedett a sértettel, akit szexuális szolgáltatás igénybevétele céljából felkeresett budapesti lakásában. A férfi súlyosan bántalmazta, majd magára hagyta a magatehetetlen nőt, akinek a laptopját és telefonját is magával vitte. 

A sértettet csak másnap találta meg lakótársa, ekkor értesítette a mentőket. A kórházi orvosi ellátás az életveszélyt elhárította, de a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy fennáll a maradandó testi fogyatékosság kialakulásának reális esélye. A Fővárosi Főügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, arra hivatkozva, hogy szabadlábon hagyása esetén meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a büntetőeljárást. A gyanúsított védője az ügyészi indítvány elutasítását és házi őrizet elrendelését kérte. A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak, a védő indítványát megalapozatlannak találta.

A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját a rendőri jelentések, a helyszíni szemle jegyzőkönyvei, tanúvallomások, igazságügyi szakértői vélemény, a hívásforgalmi adatok elemzéséről készült jelentés, valamint a gyanúsított beismerő vallomása támasztják alá. A bíróság megállapította, hogy a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény bizonyítottság esetén 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban
Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is. További információ és megrendelés >>

Ez már önmagában felveti annak lehetőségét, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában kivonná magát az eljárás alól. Emellett a gyanúsított nem magyar állampolgár, az eljárás adatai alapján nem állapítható meg olyan szoros családi és egzisztenciális kötődés, ami kizárná a szökés veszélyét. Az pedig, hogy a gyanúsított a cselekmény elkövetése után magával vitte a sértett laptopját és telefonját is, hogy a történteket betörésnek álcázza, arra utal, hogy igyekezett elkerülni a büntetőjogi felelősségre vonást. Mindezekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy a szökés veszélye olyan jelentős, hogy az csak a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazásával zárható ki.

(MTI)

---