Érvénytelenség az új Ptk.-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lassan nyolc éve, hogy a kiadó hagyományt teremtett az Ügyvédreggelivel, mely nevéhez híven, a korai órákban indítja útjára az ébresztő gondolatokat. A gőzölgő kávé és a frissen illatozó francia kifli, a croissant is elengedhetetlenül fontos „eszköze” a könnyed hangulatban megrendezett előadássorozatnak, melynek témája legtöbbször az új jogszabályok bemutatása.


Mivel a jogalkotó évek óta nem pihen, így a jogászok sem mindig képesek követni a kodifikációs munkálatokat. Újabb és újabb kódexek születnek, lépten-nyomon jogszabályok változnak. Nincs megállás. Egyik változtatás a másik után. Paragrafusok végeérhetetlen menete. Alig vetünk rájuk egy pillantást, alig csillan meg szemünk előtt egy percre, máris eltűnik. A jogszabálygyártás folyama tovább árad. Gyors, mint az újságírásé. Ahogy a reggeli lap estére elavul, s történeti relikvia lesz, ugyanúgy amortizálódik a törvény is, de talán az új Ptk. mégis túléli az elkövetkezendő éveket. Bár ennek már most ellentmond a hatálybalépése előtt elfogadott ún. Ptk.-saláta, mely több helyen is módosította a még nem is alkalmazandó jogszabályt. Jogtörténeti érdekességként emlegetik ezt majd, ahogy a Be. esetében is így volt.

Nemcsak módosítások történtek, hanem az Alkotmánybíróság sem volt tétlen, amikor mintegy egy héttel a hatálybalépés előtt, a 7/2014. (III. 7.) AB határozattal megálla­pította, hogy az új Ptk. 2:44. §-án belül a „méltányolható közérdekből” szövegrész az alaptörvénnyel ellenes, ezért megsemmisítette azt.
Az év utolsó napjaiban pedig a 2013-as év utolsó törvénye, a mindent bele, közismertebb nevén a 252-es salátatörvény csaknem 10 oldalon át, több mint 100 szakaszt érintve módosította a még hatályba sem lépett új Ptk., valamint Ptké. szabályait, az érvénytelenségre vonatkozó részt sem kímélve. (Lásd a 2014. évi CCLII. tv. 188. §-át, mely a Ptk. 106. §-át módosítja, és a vállalkozások közötti szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű keresetre vonatkozik. A változtatás a 2011/7/EU irányelvnek való megfelelés érdekében történt.)

Az új jogszabályok értelmezésének szükségessége érdekében a Wolters Kluwer jóvoltából a 2014-es év sem múlik el konzultációval egybekötött előadássorozatok nélkül.  Az „Ügyvédreggeli” ebben az évben is folytatódik. Ezen az eseménysorozaton az érdeklődök a meghívott előadó segítségével áttekinthetik azokat a kérdéseket, melyek megválaszolása elengedhetetlenül fontos a napi munka elvégzéséhez.

A képzéseken a szakértő előadók nemcsak válaszolnak a felmerült kérdésekre, hanem össze is foglalják a legfontosabb tudnivalókat.

A március 7-i előadásról

Az Ügyvédreggeli előadásának témája március 7-én az érvénytelenség az új Ptk.-ban, melynek előadója Dr. habil. Darázs Lénárd egyetemi docens volt.

Az előadó, miközben valóságos jelentőségére fordította le az új, de még nem alkalmazott jogszabályt, a résztvevőkre is tekintettel volt. Olyan érdekesen adta elő mondandóját, hogy a hallgatóságnak kaland lett a reggel, sok-sok felismeréssel, mely főleg az érvénytelenség jogkövetkezményeinek átalakult szabályrendjével, az érvénytelenségi okok legfőbb változásaival, valamint a megtámadás és a semmisség korábbitól eltérő szabályaival összefüggésben, mintegy szellemi táplálékként került a reggelihez megterített asztalra. S mint doboz a dobozban, az előadás alatt egyre több tető nyílt ki, hogy napvilágra kerüljön az értelem, mit a jogszabály szövege oly gyakran eltakar.

Miközben folyt a disputa, a magyarázatok mentén a reggel lassan tovább ment és bár az utolsó téma idejére már dél lett belőle, mégsem tűnt túl hosszúnak a reggeli, hiszen a felvetések és értelmezések nemcsak hasznosak, hanem kifejezetten érdekesek is voltak.

Dr. Darázs Lénárd (fotó: Balkányi László)

A délelőtt folyamán hat kérdés megválaszolására épült Darázs Lénárd előadása, úgymint

– az érvénytelenség jelentésének és következményeinek elhatárolása,
– a megtámadás és a semmisség megváltozott általános szabályai,
– változások az érvénytelenségi okok körében (pl. fidúcia tilalom, jogszabályba ütközés, fogyasztói szerződések),
– az érvénytelenség jogkövetkezményeinek átalakult szabályrendje,
– jogérvényesítési keretek,
– részleges érvénytelenség.

Már az előadás első néhány mondatából kiderült, hogy az előadó sokat tud az új Ptk.-ról. Az persze, hogy valaki ismeri az általa kutatott területet, még nem elégséges ahhoz, hogy előadását színvonalasnak ítéljük. Ehhez kell, hogy ismereteit érthetően, rendszerezetten adja közre, elválassza azt, amit valóban közölni kell, attól, amit tud ugyan, de amiről a kontextusban nem szükséges szólni.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések- Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ahhoz, hogy egy előadást a fentieken túl, jó minőségűnek ítéljünk, az is szükséges, hogy az elmondottak keltsenek asszociációkat, ösztönözzenek új felismerésekre, olyan felismerésekre, amelyek korábbi magától értetődőségeket kérdőjeleznek meg.

Darázs Lénárd előadása minden kívánságnak megfelelt; abból, amit ismer, azt tudatta velünk, ami a meghirdetett téma gondolatmenete szempontjából valóban relevánsnak tekinthető.

Az előadása azért is volt számomra nagyon érdekes, mert az általa elmondottak arra ösztökéltek, hogy vegyem számba: vajon érvényesek-e a korábban használt fogalmak, alkalmasak-e még arra, hogy segítségükkel érveljünk, kérdéseinkre választ kapjunk.

Itt van mindjárt az érvénytelenség, valamint az ezzel kapcsolatos néhány fogalom. Ha ezek az új Ptk.-ban változtak, ha mást kell alattuk érteni, akkor nehezebbé válik a kommunikáció, hiszen a fogalmaknak éppen az a funkciójuk, hogy a kommunikációt lehetővé tegyék és lerövidítsék. E funkciót akkor teljesítik, ha mindenki ugyanazt érti az adott fogalmon, ha konszenzus van annak tartalmát illetően, nem kell tehát minden alkalommal a kommunikáció kezdetén arról vitatkozni, hogy mit is értünk az adott fogalom alatt.

Darázs Lénárd előadása érintette a fogalmakat, és tisztázta a félreértéseket. Pl. az érvénytelenség mint gyűjtőkategória jelentésének és következményeinek elhatárolása kapcsán a semmisségről és a megtámadhatóságról is szó esett. Darázs Lénárd kiemelte, hogy az érvénytelenség mindig a létező szerződéshez kötődik. Ez vagy érvényes, vagy érvénytelen. Utóbbi esetben is létezik a szerződés, de ha az valamilyen hibában szenved, akkor nem tudja kiváltani azt a joghatást, amit a felek terveztek. Vagyis, ha egy szerződés érvénytelen, akkor nem származhat belőle joghatás. Ettől még létezik a szerződés, csak azt nem lehet bírósági úton kikényszeríteni, így azt a feleknek nem is kell teljesíteniük.

Amikor tehát érvénytelenségről beszélünk, akkor mindig valamilyen hibát keresünk. A hiba az érvénytelen szerződés jellemzője, de nem a jogkövetkezménye.
Az érvénytelen szerződésből tehát nem származhat joghatás. Ha mégis, akkor a semmisség és a megtámadhatóság részletszabályai kapnak itt szerepet, ezért ezek mélyebb ismerete elengedhetetlen.

Az előadás kitért az érvénytelenség jogkövetkezményeire, annak átalakult szabályrendjére, a jogérvényesítési keretekre és a részleges érvénytelenségre.

Az Ügyvédreggeli végeztével nemcsak a Hilton konyhájának, hanem – a szellemi táplálékot is tekintve – a felkért előadónak a jóvoltából, jóllakottan távoztak a résztvevők.

Én, miután a munkahelyemre visszatértem, azonnal elővettem a régi és az új Ptk.-t, és igyekeztem a reggeli közben elhangzottakat hasznosítani, új felismerésekre jutni az előadáson elhangzottak segítségével, korábbi magától értetődőségeket felülvizsgálni, jogértő olvasóvá válni.

A kódex hatodik könyvének VI. címe alatti szakaszait olvasva látható, hogy a semmisség és a megtámadhatóság közötti megkülönböztetés megmaradt, de a semmisségnél történtek változtatások, melyek elsősorban a kialakult bírói gyakorlattal összhangban történtek. Így az 1/2005. PK vélemény és az 1/2010. PK vélemény 2. pontja törvényi szintre emelkedett, bár ettől még a semmisség jogi lényege tartalmilag nem vál­tozott, csak annyi történt, hogy a törvény szövegébe került, miszerint a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Ugyanakkor kikerült a jogszabályból, hogy a szerződés semmisségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A szerződés semmisségére ezentúl az hivatkozhat és ezzel kapcsolatos pert az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre törvény feljogosít.

A megtámadási határidőt tekintve is észlelünk változásokat, bár az egyéves elévülési jellegű határidő megmarad, de ezt egységesen a szerződés megkötésétől kell majd számítani. A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a tévedés, megtévesztés felismerésekor megszűnik az egyéves határidő elévülésének a nyugvása, ezt követően a 6:24. § (2) bekezdése alapján már csak 3 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy pert indíthassunk.

Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek új rendszerét tekintve világossá válik, hogy az új Ptk.-ban az összefüggések is másképpen jelentkeznek, és nem pusztán egyszerű változtatásokról van itt szó. Összehasonlítva a korábbi törvényt az újjal, a régi jogszabállyal ellentétben a kódex az érvénytelenség általános joghatásaként kimondja, hogy érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az új Ptk. elsődleges jogkövetkezményként az érvénytelen szerződés visszamenő hatállyal történő bíróság általi érvényessé nyilvánítását szabályozza. Erre akkor kerülhet sor, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. A kódex külön szabályozza azt az esetet is, amikor a szerződés a felek akaratából válik érvényessé azáltal, hogy az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik.

Az érvénytelenség másik elsődleges jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, melynek kapcsán az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy az csak a nyújtott szolgáltatások természetbeni visszatérítése útján történhet. Fontos új rendelkezés az is, amely kimondja, hogy az eredeti állapot helyreállítása során a bíróságnak gondoskodnia kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.

A jogalkotó nem vette át a régi Ptk.-ból azt a jogintézményt, amely a határozathoza­talig hatályossá nyilvánítja a szerződést. ­Abban az esetben, amikor sem a szerződés érvényessé nyilvánítására, sem az eredeti állapot természetbeni visszaállítására nem kerülhet sor, a jogalap nélküli gazdagodás elvére támaszkodva rendezi a kódex a felek helyzetét. Az új Ptk. kimondja, hogy ebben az esetben a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítését.

A fiduciárius hitelbiztosítékok semmisségéről és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályokról az Ügyvédvilág következő számában lesz majd szó.

A cikk az Ügyvédvilág 2014. áprilisi számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Uniós szabályok a kritikus hangok elhallgattatására indított perek ellen

Az EU nem hagyja mondvacsinált vádakkal perbe fogni és elhallgattatni az újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteiket – olvasható az Európai Parlament közleményében. A most elfogadott szabályok a több tagországot érintő esetekre terjednek ki.

2024. február 29.

Uniós számvevőszék: a jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben a tagállamok

A 2022-es és a 2023-as uniós jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben az EU-tagállamok, alig több mint felüket részben, és több mint egyharmaduk esetében semmilyen előrelépés nem történt – hívta fel az figyelmet az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.