Eu-s jogot sérthet a menekültkvóta elutasítása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország, Lengyelország és Csehország megsértette az uniós jogot, amikor a 2015-ös nagy bevándorlási hullámkor megtagadta a bevándorlók átvételét és a menekültügyi eljárások lefolytatását – jelentette ki az EUB főtanácsnoka.
A jelenlegi ügy az EU-t megosztó 2015-ös válsághelyzethez kapcsolódik, amikor dél felől nagy számú bevándorló érkezett az EU területére.
A három kelet-európai tagállam biztonsági okokból elutasította az EU által meghatározott számú bevándorló átvételét és megkérdőjelezte az EU jogát arra vonatkozóan, hogy a tagállamokra kötelező menekültkvótákat írhat elő.
A vita az EUB elé került és a főtanácsnok indítványában úgy foglalt állást, hogy az EU-nak követnie kell a szolidarítási elvet, amely néha „szükségszerű tehermegosztással jár”.
Az EUB nincs kötve afőtanácsnoki indítványhoz, de az esetek döntő többségében mégis az abban foglaltaknak megfelelő ítéletet hoz. Várhatóan jövő év elején születik döntés az ügyben. Az EUB büntetést szabhat ki, ha úgy ítéli meg, hogy a tagállamok megsértették az eu-s jogot.
A lengyel kormányszóvivő a főtanácsnoki indítványra válaszolva kifejtette, hogy a lengyel kormány elsődleges célja az állampolgárok biztonságának garantálása. Ennek megfelelően a kormány az állampolgárok érdekeinek védelme érdekében elutasítja az ellenőrzés nélküli bevándorlást.
A főtanácsnoki indítvány azzal is összefüggésben lehet, hogy Németország jelezte, hogy a 2015-öshöz hasonló válsághelyzet következhet be, ha Törökország továbbengedi a menekülteket az EU irányába.
2015-ben több mint egymillió bevándorló érkezett az EU-ba a Közel Keletről, amely menedék és biztonság nyújtására kényszerítette a tagállamokat.
Az EU menekültkvóták bevezetésével kívánta megoldani a helyzetet, amely alapján a menedékkérelmek elbírálását arányosan és automatikusan elosztotta volna a tagállamok között. Az EU célja a nagy terhelés alatt álló déli államok segítése volt, mert a legtöbb menekült ott lépett be az EU területére.
A lengyel, a magyar és más kormányok hevesen tiltakoztak a döntés ellen, így ez a rendszer a mai napig nem valósult meg és továbbra is kérdéses, hogy hogyan lehet uniós szinten kezelni egy ilyen válsághelyzetet, miközben a Közel Keleten és Afrikában is olyan háborúk folynak, amelyek folyamatos menekülthullámot generálnak.
(reuters.com)
