EU: senki nem zárható ki a menedékkérők köréből büntetési tétele alapján

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 13.
Címkék: , , ,
Rovat:
Noha súlyos bűncselekmény elkövetése miatt megtagadható a nemzetközi kiegészítő védelem menedékkérőktől, nem lehet pusztán az adott tagállamban kiszabott büntetés alapján megállapítani, hogy egy bűncselekmény súlyos-e – mondta ki az Európai Bíróság egy magyar hatósági döntés után.

A testület a Sadzsin Ahmed afgán állampolgár menekültügyi kérelmét visszautasító magyar hatósági döntéssel kapcsolatos ítéletében kimondta, hogy a kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló tagállami hatóságnak vagy bíróságnak a kérdéses ügy sajátos körülményeinek teljes körű vizsgálatát követően kell megítélnie a bűncselekmény súlyosságát.

Az ügy előzménye, hogy Sadzsin Ahmed 2000-ben menedéket kapott Magyarországon azzal az indokkal, hogy a származási országában üldöztetésnek volt kitéve. A vele szemben később Magyarországon indult büntetőeljárásban a férfi azt kérte, hogy tájékoztassák az ügyéről az afgán konzulátust. Ebből a magyar hatóságok úgy ítélték meg, hogy az üldöztetés veszélye megszűnt, és 2014-ben visszavonták a menekültstátusát.

Későbbi, ismételt menedékkérelmét elutasították, arra hivatkozva, hogy időközben olyan bűncselekményt követett el, amely súlyosnak tekintendő, mert legalább ötéves börtönbüntetést von maga után.

Az uniós bíróság szerint ellentétes az uniós joggal az a tagállami jogszabály, amely szerint az adott bűncselekményt kizárólag a nemzeti jog szerint kell megítélni annak megállapítására, hogy a menedékjognál valamivel szűkebb jogállást biztosító, úgynevezett kiegészítő védelmet kérő személy súlyos bűncselekményt követett-e el, ami kizárhatja, hogy a kérelmező ezen védelemben részesüljön.

Az uniós menekültügyi irányelv értelmében azok a menedékkérők, akik a származási országukban nincsenek kitéve üldöztetésnek, és ezért menekültként nem ismerhetők el, de akiket országukban halálbüntetés, kínzás, emberetlen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód, illetve háborús konfliktus fenyeget, úgynevezett kiegészítő védelemben részesülhetnek.

Az irányelv szerint a súlyos bűncselekmények elkövetői azonban nem jogosultak a kiegészítő védelemre. Az uniós jogszabály rendelkezéseit a magyar jogba átültető törvény a kiegészítő védelmet oltalmazottként való elismerésnek nevezi, és a védelemből való kizárást megalapozó súlyos bűncselekmény fogalmát olyan bűncselekményként határozza meg, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli el.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért
2019. április 19.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.