EU: senki nem zárható ki a menedékkérők köréből büntetési tétele alapján


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Noha súlyos bűncselekmény elkövetése miatt megtagadható a nemzetközi kiegészítő védelem menedékkérőktől, nem lehet pusztán az adott tagállamban kiszabott büntetés alapján megállapítani, hogy egy bűncselekmény súlyos-e – mondta ki az Európai Bíróság egy magyar hatósági döntés után.

A testület a Sadzsin Ahmed afgán állampolgár menekültügyi kérelmét visszautasító magyar hatósági döntéssel kapcsolatos ítéletében kimondta, hogy a kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló tagállami hatóságnak vagy bíróságnak a kérdéses ügy sajátos körülményeinek teljes körű vizsgálatát követően kell megítélnie a bűncselekmény súlyosságát.

Az ügy előzménye, hogy Sadzsin Ahmed 2000-ben menedéket kapott Magyarországon azzal az indokkal, hogy a származási országában üldöztetésnek volt kitéve. A vele szemben később Magyarországon indult büntetőeljárásban a férfi azt kérte, hogy tájékoztassák az ügyéről az afgán konzulátust. Ebből a magyar hatóságok úgy ítélték meg, hogy az üldöztetés veszélye megszűnt, és 2014-ben visszavonták a menekültstátusát.

Későbbi, ismételt menedékkérelmét elutasították, arra hivatkozva, hogy időközben olyan bűncselekményt követett el, amely súlyosnak tekintendő, mert legalább ötéves börtönbüntetést von maga után.

Az uniós bíróság szerint ellentétes az uniós joggal az a tagállami jogszabály, amely szerint az adott bűncselekményt kizárólag a nemzeti jog szerint kell megítélni annak megállapítására, hogy a menedékjognál valamivel szűkebb jogállást biztosító, úgynevezett kiegészítő védelmet kérő személy súlyos bűncselekményt követett-e el, ami kizárhatja, hogy a kérelmező ezen védelemben részesüljön.

Az uniós menekültügyi irányelv értelmében azok a menedékkérők, akik a származási országukban nincsenek kitéve üldöztetésnek, és ezért menekültként nem ismerhetők el, de akiket országukban halálbüntetés, kínzás, emberetlen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód, illetve háborús konfliktus fenyeget, úgynevezett kiegészítő védelemben részesülhetnek.

Az irányelv szerint a súlyos bűncselekmények elkövetői azonban nem jogosultak a kiegészítő védelemre. Az uniós jogszabály rendelkezéseit a magyar jogba átültető törvény a kiegészítő védelmet oltalmazottként való elismerésnek nevezi, és a védelemből való kizárást megalapozó súlyos bűncselekmény fogalmát olyan bűncselekményként határozza meg, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.