EuB: uniós jogot sért egy osztrák munkaügyi szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai uniós jogot sérti, és valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy Ausztriában nagypénteken csak azoknak a munkavállalóknak biztosítanak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos egyházakhoz tartoznak – közölte döntését az Európai Unió Bírósága hétfőn.

Az ügy előzménye, hogy Ausztriában – ahol a lakosság többsége a római katolikus egyház tagja – a nagypéntek kizárólag az Ágostai és Helvét Hitvallású Evangélikus Egyház, az Ókatolikus Egyház, valamint az Egyesült Metodista Egyház tagjai számára fizetett munkaszüneti nap. A különleges rendelkezést egy magánszemély támadta meg azt uniós bíróságon, aki szerint a szabályozás hátrányosan megkülönböztető, és nagypénteken végzett munkájáért munkáltatójától bérpótlék megfizetését követeli.

Ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság megállapította, hogy az osztrák szabályozás valláson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Az ilyen nemzeti rendelkezés nem igazolható sem mások jogainak és szabadságának védelméhez szükséges intézkedésként, sem pedig a vallással kapcsolatos hátrányok kompenzálását célzó szabályozásként – tette hozzá.

A bíróság megállapította, hogy az osztrák szabályozás eltérő bánásmódot vezet be, amely közvetlenül a munkavállalók vallásán alapul. Ameddig Ausztria nem módosítja a szabályozását az egyenlő bánásmód helyreállítása céljából, a munkáltatók kötelesek a nagypénteki fizetett munkaszüneti napot a többi munkavállalójuknak is biztosítani – tették hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága