Éveket osztott ki a bíróság fiktív számlák miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen másfél és négy év közötti börtönbüntetéssel sújtott szerdán a Szegedi Ítélőtábla azokat a Bács-Kiskun megyei vállalkozókat, akik fiktív számlák felhasználásával 2005-ben és 2006-ban több száz millió forintnyi adót nem fizettek be.


A táblabíróság adócsalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az egyaránt négy-négy év börtönbüntetésre ítélt első- és másodrendű vádlottal szemben a bíróság 87,9 millió forint összegre vagyonelkobzást rendelt el.

Az ítélet szerint a vádlottak olyan hálózatot alakítottak ki, amelyben a résztvevő, tényleges gazdasági tevékenységet nem végző társaságok szerepe az volt, hogy biztosítsák azt a bizonylati, számlázási hátteret, amely révén két cég csökkentheti adófizetési kötelezettségét.

Az elsőrendű vádlott 2005 elejétől 2006 második feléig számla nélkül vásárolt faárut. A vádlottak ezért a bizonylatok elkészítésére ténylegesen nem működő gazdasági társaságokat vontak be. Ezek a cégek fiktív számlákat állítottak ki, melyeket a két vállalkozás könyvelésébe felhasznált, és azokra hivatkozva egyrészt nem fizetett be a forgalmi adót, másrészt ÁFÁ-t igényelt vissza. 

A vádlottak összesen mintegy 400 millió forinttal akarták megkárosítani a költségvetést, 260 millió forint adót pedig ténylegesen nem is fizettek be vagy jogosulatlanul igényeltek vissza.

Gyurisné Komlósi Éva tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, az elkövetett bűncselekmény súlya és a vádlottak társadalomra veszélyessége jóval súlyosabb büntetések kiszabását indokolná. A táblabíróság azonban jelentős enyhítő körülménynek tekintette az időmúlást és azt, hogy a vádlottak hosszú időn át álltak büntető eljárás alatt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.