Felfüggesztették az Esterházy-kincs ügyének tárgyalását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Határozathozatal helyett felfüggesztette az Esterházy-kincs ügyének tárgyalását a Fővárosi Törvényszék.

Az elsőfokú polgári per tárgyalását a bíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt jelenleg folyamatban lévő eljárás jogerős befejezéséig függesztette fel – olvasható a bíróság közleményében.

A nagy értékű műtárgygyűjtemény tulajdonjogát tisztázó peres eljárást felperesként az osztrák Esterházy Magánalapítvány indította a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel szemben 2017-ben.

A felperes ugyanakkor még korábban, 2016. decemberében a műkincsekre vonatkozóan – az akkor hatályos jogszabály alapján – igénybejelentést tett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél és csak ezt követően indította meg a polgári pert.

Az igénybejelentés után a Miniszterelnökséget vezető miniszter mint a kulturális örökség védelméért felelős személy közigazgatási eljárásban értékelte a műtárgyegyüttes tulajdonjogával kapcsolatos tényeket és körülményeket, majd elutasította az alapítvány kérését, mivel úgy ítélte meg: a vagyontárgyak állami tulajdona jogszerűen keletkezett és az elbírálás idején is fennállt.

Ezt követően az Esterházy Magánalapítvány a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében, amelyet a bíróság elutasított.

[box title=”Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]

A büntetőjogi reform záró akkordjaként megalkotott új büntetőeljárási törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el, s a köztársasági elnök 2017. évi XC. törvényként (a továbbiakban: Be.) hirdette ki. A Be. 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. kommentárt az teszi egyedülállóvá, hogy a szerzői olyan kiváló büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában az igazságügyi miniszter által felkért szakértőként, a Szakértői Testület tagjaként, kodifikátorként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőjeként aktív és közvetlen módon vettek részt.

További információ és rendelés >>[/box]

A Fővárosi Törvényszék 2018 februárjában a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú döntését hatályon kívül helyezte és a per folytatását, valamint újabb határozat hozatalát rendelte el. Ez az eljárás jelenleg is folyamatban van.

Időközben azonban hatályba lépett a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló kormányrendelet, amely alapjaiban változtatta meg a közigazgatási eljárásban elbírálandó körülményeket, mégpedig olyan módón, hogy az a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó – olvasható a közleményben

A Fővárosi Törvényszék ezért pénteken úgy határozott, hogy a jogszabályváltozást figyelembe véve a közigazgatási eljárás a polgári per eldöntése szempontjából előkérdés.

A döntés szerint ugyanis amennyiben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a jelenleg még folyamatban lévő eljárása végén elrendeli a perbeli műkincsek kiadását, akkor ugyanezen tárgykörben a mostani bírósági eljárásban már nem hozható ítélet. Ha azonban a közigazgatási eljárás ezzel ellentétes eredménnyel zárul, akkor nincs akadálya, hogy az ügyben a törvényszék döntsön.

Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az első világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.