Felmentette a bíróság Neymart a korrupció és csalás vádja alól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felmentette a korrupció és csalás vádja alól Neymar brazil válogatott labdarúgót a spanyol bíróság kedden abban az ügyben, amely a játékosnak a 2013-as, az FC Barcelonához igazolása körüli tisztázatlan pénzügyek miatt indult.

A „Neymar 2” néven elhíresült ügy kimenetele nem volt váratlan, miután október végén az ügyészség bizonyíték hiányában ejtette a vádakat a Paris Saint-Germain játékosával szemben, akire eredetileg kétéves börtönt és 10 millió eurós pénzbüntetést kért.

A bíróság döntése hét évvel azután született meg, hogy a Neymar játékjogát részben birtokló DIS elnevezésű brazil befektetési csoport panaszt tett, azt állítva: kevesebb pénzt kapott, mint amennyi jogosan járt volna, amikor a futballista a brazil Santostól a katalán klubhoz szerződött.

Az eljárásban azt vizsgálták, hogy eltitkolták-e az átigazolási díj egy részét, és Neymar mellett vádlott volt az FC Barcelona két korábbi elnöke, Josep Maria Bartomeu és Sandro Rosell is, akiket szintén felmentettek.

A brazil csatár szerződtetésével kapcsolatos ügyet már másodszor zárja le a spanyol bíróság. Az első, 2016 nyarán hozott ítélet nyomán a katalán klubnak 5,5 millió eurót kellett befizetnie az adóhatóságnak az átigazolás után elmaradt adójárulékok miatt. Az akkori határozat ellen azonban a spanyol ügyészség sikeresen fellebbezett, így az eljárást újranyitották a barcelonai bíróságon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.