Felmentették az MVM volt vezetőjét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felmentette Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. volt vezetőjét és egy társát, két embert azonban 2-2 év, 4 évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott a Kaposvári Törvényszék új eljárásban első fokon, nem jogerősen az úgynevezett MVM-perben csütörtökön. A vád szerint az MVM-nek 15 milliárd forint vagyoni hátrány okoztak a vádlottak , amelyből 12 milliárd térült meg.


 Fővárosi Főügyészség korábban hat ember ellen emelt vádat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság miatt, azt állítva: munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek, az MVM-nek 15 milliárd forint vagyoni hátrány okoztak, amelyből 12 milliárd térült meg.

Tevékenységüket szerbiai erőműfejlesztéssel, energianád-programmal, tanácsadói szerződéskötésekkel, s egyebek mellett szállodavásárlással összefüggésben kifogásolták.

Balla Barbara büntetőtanácsa Kocsis Istvánt és egyik társát bizonyítottság hiányában mentette fel a vádak alól. Kocsisról elmondta: nem merült fel adat az eljárás során arra, hogy vezetésével az MVM-nél bűnszervezet működött volna, ahogy arra sem, hogy hűtlen kezelést vagy sikkasztást követett volna el.

A tanácsvezető bíró kitért ugyanakkor arra, hogy Kocsis István feleségének büntetőjogi felelősségét pénzmosásban és orgazdaságban, egy másik vádlottét szintén pénzmosásban és hűtlen kezelésben megállapította a törvényszék, amely ezzel a korábbi elsőfokú eljárásban meghozott ítélettel lényegében azonos döntést hozott.

[htmlbox akr]

 

Szólt arról is, hogy az MVM-csoport kifogásolt projektjei egy részének eredménytelenségében szerepet játszott a gazdasági világválság és a szerződő partnerekben a Kocsis István későbbi leváltása miatti bizalmatlanság is.

Balla Barbara az eljárásról azt mondta: az iratok nehezen voltak kezelhetőek, a nyomozó hatóság elmulasztotta számos, a bizonyítást megkönnyítő bizonyíték beszerzését. Az ügy bonyolultságát érzékeltetve közölte, hogy az elsőfokú ítélet várhatóan mintegy 250 oldal lesz. 

Az ítélethirdetés után az ügyész a bűnösség megállapításáért, büntetés kiszabásáért, illetve súlyosabb büntetésért, a vádlottak védői felmentésért vagy enyhítésért fellebbeztek, így a per a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

Az ügyben azért volt szükség új eljárásra, mert a Pécsi Ítélőtábla 2016 májusában a Kaposvári Törvényszék korábbi elsőfokú döntését a bizonyítékok „súlyosan okszerűtlen mérlegelése” miatt négy vádlott vonatkozásában nem találta megalapozottnak.

Egy vádlott elhunyt az eljárás alatt, egy másikra vonatkozó felmentő ítélet korábban jogerőssé vált.

(MTTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

Luxembourgi döntés a gyógyszerek lakossági távértékesítéséről

Az online gyógyszer-értékesítés EU-s jogi aktusainak számos értelmezése után most az uniós bíróság egy, az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatással foglalkozott, mely elősegíti a kereskedők és ügyfeleik összekapcsolását.

2024. november 27.

A hamisított áruk sötét oldala: a fogyasztók egészségét, biztonságát és a gazdaságot veszélyeztetik, miközben a szervezett bűnözés alapját adják

2022-ben az EU-ban körülbelül 86 millió hamis tárgyat foglaltak le, amelyek értéke meghaladta a 2 milliárd eurót. A hamisított áruk az EU kereskedelmének körülbelül 5,8%-át teszik ki, leggyakrabban videojátékok, társasjátékok, csomagolóanyagok, játékok, cigaretták és CD/DVD lemezek formájában. A digitális tér további veszélyforrást rejt; a hamisítványok nagy része e-kereskedelmi platformokon keresztül áramlik a hamis webáruházak pedig gyakran fogyasztói adatokat lopnak el.

2024. november 27.

Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések: a Tanács véglegesen jóváhagyta az új rendeletet

A Tanács a mai napon elfogadta a környezeti, társadalmi és irányítási, vagyis az ESG-minősítési tevékenységekről szóló új rendeletet. Az új szabályok célja, hogy – a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése érdekében – a minősítési tevékenységek következetesebbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU-ban.