Felmentették Dopemant
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Budai Központi Kerületi Bíróság a vádlottat a garázdaság vádja alól felmentette – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vádat P. László (azaz Pityinger László, művésznevén Dopeman) ellen. A vádirat szerint a szervezők speakerként kérték fel a vádlottat az Együtt PM és Szolidaritás Egyesület 2013. szeptember 29-ére szervezett és bejelentett vonulásos politikai demonstrációján, a „D-day 2.0. – a döntés napja” című rendezvényen. A feladata az volt, hogy a saját beszédét követően, a felszólalók által tartott beszédek közötti átvezetésekkel segítse a rendezvény lebonyolítását.
A rendezvény szervezői az I. kerületi Clark Ádám téren korábban lepellel letakart Orbán Viktor miniszterelnökről mintázott hungarocell szobrot állítottak fel, melyet politikai performance-ként kívántak leleplezni, majd ledönteni. A szobrot korábban már egyes részeinél meggyengítették, így amikor leleplezték, majd elrántották és a szobor a földre dőlt, akkor a fejrésze elvált a testrésztől. A földre esett fejrész a vádlott lába elé gurult, aki azt jobb lábával megállította, majd egy alkalommal a bal lábával belerúgott, ezután pedig felvitte a színpadra és felmutatta az ott tartózkodóknak. Az ítélet indokolásában a bíróság kiemelte az általa megállapított tényállás két lényeges elemét: a rendezvényt a rendőrség mindvégig biztosította és a szervezők Orbán Viktor miniszterelnökről mintázott hungarocellből készített szobor térdrészét korábban kifejezetten abból a célból gyengítették meg, hogy az a ledöntésekor kettéváljon. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szobor fejrésze a szobortesttől azért készült eltérő anyagból, hogy az a ledöntéskor szintén letörjön. A politikai performance-nak kifejezetten az volt a célja, hogy az 1956-os eseményekre emlékeztessen.
A bíróság ezt követően tisztázta, hogy a garázdaság bűncselekményét az valósítja meg, aki olyan kihívóan közösségellenes erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Súlyosabban büntetendő, ha az elkövető a garázdaságot nyilvános rendezvényen követi el. A bíróság nem vitatta, hogy a vádlott a magatartását nyilvános rendezvényen fejtette ki. Azonban a fentiek alapján hangsúlyozta, hogy a garázdaság megvalósulásának három együttes feltétele van: az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, az erőszakos jellege és a magatartás megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmassága.
A kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító elkövetőnek tudatában kell lennie annak, hogy az erőszakos cselekedete közvetlenül és durván sérti a közösség nyugalmát, és ezt a magatartását a közösségi érdeket tudatosan figyelmen kívül hagyva fejti ki. A bíróság szerint a vádlott magatartása vagyis a rúgás egy spontán, nem átgondolt cselekedet volt, tehát nem állapítható meg, hogy ez a közösségellenességen túlmutató kihívó magatartás volt. A közösség nyugalmának közvetlen és durva megsértésének lehetőségét kizárja az a körülmény, hogy a rendezvényen résztvevők éppen azért mentek a helyszínre, hogy a szobor ledöntését végignézzék.
A hungarocell szobor rendeltetése a szervezők szándéka szerint az volt, hogy a rendezvényen ledöntsék, egyes részei elváljanak a szobortesttől és ezzel az eredeti funkcióját megszüntessék. Tehát a politikai performance a szobor földre kerüléséig tartott, így a vádlott inkriminált magatartása már nem tekinthető a politikai rendezvény előre megszervezett eseményének és ennek a magatartásnak a kifejtésekor a szoborfej rendeltetéssel már nem bírt. Tehát ebbe az anyagi értékét és rendeltetését vesztett tárgyba való belerúgás nem rendeltetésellenes fizikai ráhatás, így erőszakos magatartásnak sem tekinthető.
|
|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.
Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.
Részletes program és jelentkezés >>
|
Szokatlan volt a bíróság számára, hogy egy közvádas bűncselekmény miatti eljárás megindítására kizárólag magánszemélyek feljelentése alapján került sor, akik többen az üggyel össze nem függő véleményüknek is hangot adtak. A tanúk közül néhányan olyan vádlotti cselekményekről is beszámoltak, amely a videofelvételek alapján meg sem történt. A feljelentők vallomásai egyeztek azonban abban, hogy a megbotránkozás érzését az váltotta ki bennük, hogy a vádlott egy élő személyről készített szobor fejrészébe rúgott bele.
Többen kifejtették ugyan, hogy amennyiben ez a szobor más élő személyről készült volna, akkor nem botránkoztak volna meg és feljelentést sem tettek volna. A felháborodásuk oka tehát nem a köznyugalom megzavarása volt, hanem szimpátián alapuló érzelmi kérdés. Tény azonban, hogy a vádlott magatartása a feljelentőkben megbotránkozást keltett, és mivel a rendezvényt a média is figyelemmel kísérte, a vádlotti magatartást a jelenlévőkön kívül több százezren is láthatták. Ezért nem zárható ki, hogy további személyekben is kelthetett riadalmat vagy megbotránkozást.
A bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a vádlott magatartása nem volt erőszakos és kihívóan közösségellenes. Bár a feljelentők mindegyikében megbotránkozást és riadalmat keltett, a bíróság szerint a garázdaság három tényállási eleme közül kettő nem valósult meg, ezért a bíróság a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész anyagi jogszabálysértés, a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása miatt fellebbezett – zárul a a Fővárosi Törvényszék.közleménye.
