Felmentették Dopemant

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budai Központi Kerületi Bíróság a vádlottat a garázdaság vádja alól felmentette – közölte a Fővárosi Törvényszék.

A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vádat P. László (azaz Pityinger László, művésznevén Dopeman) ellen. A vádirat szerint a szervezők speakerként kérték fel a vádlottat az Együtt PM és Szolidaritás Egyesület 2013. szeptember 29-ére szervezett és bejelentett vonulásos politikai demonstrációján, a „D-day 2.0. – a döntés napja” című rendezvényen. A feladata az volt, hogy a saját beszédét követően, a felszólalók által tartott beszédek közötti átvezetésekkel segítse a rendezvény lebonyolítását.

A rendezvény szervezői az I. kerületi Clark Ádám téren korábban lepellel letakart Orbán Viktor miniszterelnökről mintázott hungarocell szobrot állítottak fel, melyet politikai performance-ként kívántak leleplezni, majd ledönteni. A szobrot korábban már egyes részeinél meggyengítették, így amikor leleplezték, majd elrántották és a szobor a földre dőlt, akkor a fejrésze elvált a testrésztől. A földre esett fejrész a vádlott lába elé gurult, aki azt jobb lábával megállította, majd egy alkalommal a bal lábával belerúgott, ezután pedig felvitte a színpadra és felmutatta az ott tartózkodóknak. Az ítélet indokolásában a bíróság kiemelte az általa megállapított tényállás két lényeges elemét: a rendezvényt a rendőrség mindvégig biztosította és a szervezők Orbán Viktor miniszterelnökről mintázott hungarocellből készített szobor térdrészét korábban kifejezetten abból a célból gyengítették meg, hogy az a ledöntésekor kettéváljon. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szobor fejrésze a szobortesttől azért készült eltérő anyagból, hogy az a ledöntéskor szintén letörjön. A politikai performance-nak kifejezetten az volt a célja, hogy az 1956-os eseményekre emlékeztessen.

A bíróság ezt követően tisztázta, hogy a garázdaság bűncselekményét az valósítja meg, aki olyan kihívóan közösségellenes erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Súlyosabban büntetendő, ha az elkövető a garázdaságot nyilvános rendezvényen követi el. A bíróság nem vitatta, hogy a vádlott a magatartását nyilvános rendezvényen fejtette ki. Azonban a fentiek alapján hangsúlyozta, hogy a garázdaság megvalósulásának három együttes feltétele van: az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, az erőszakos jellege és a magatartás megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmassága.

A kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító elkövetőnek tudatában kell lennie annak, hogy az erőszakos cselekedete közvetlenül és durván sérti a közösség nyugalmát, és ezt a magatartását a közösségi érdeket tudatosan figyelmen kívül hagyva fejti ki. A bíróság szerint a vádlott magatartása vagyis a rúgás egy spontán, nem átgondolt cselekedet volt, tehát nem állapítható meg, hogy ez a közösségellenességen túlmutató kihívó magatartás volt. A közösség nyugalmának közvetlen és durva megsértésének lehetőségét kizárja az a körülmény, hogy a rendezvényen résztvevők éppen azért mentek a helyszínre, hogy a szobor ledöntését végignézzék.

A hungarocell szobor rendeltetése a szervezők szándéka szerint az volt, hogy a rendezvényen ledöntsék, egyes részei elváljanak a szobortesttől és ezzel az eredeti funkcióját megszüntessék. Tehát a politikai performance a szobor földre kerüléséig tartott, így a vádlott inkriminált magatartása már nem tekinthető a politikai rendezvény előre megszervezett eseményének és ennek a magatartásnak a kifejtésekor a szoborfej rendeltetéssel már nem bírt. Tehát ebbe az anyagi értékét és rendeltetését vesztett tárgyba való belerúgás nem rendeltetésellenes fizikai ráhatás, így erőszakos magatartásnak sem tekinthető.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. Részletes program és jelentkezés >>

Szokatlan volt a bíróság számára, hogy egy közvádas bűncselekmény miatti eljárás megindítására kizárólag magánszemélyek feljelentése alapján került sor, akik többen az üggyel össze nem függő véleményüknek is hangot adtak. A tanúk közül néhányan olyan vádlotti cselekményekről is beszámoltak, amely a videofelvételek alapján meg sem történt. A feljelentők vallomásai egyeztek azonban abban, hogy a megbotránkozás érzését az váltotta ki bennük, hogy a vádlott egy élő személyről készített szobor fejrészébe rúgott bele.

Többen kifejtették ugyan, hogy amennyiben ez a szobor más élő személyről készült volna, akkor nem botránkoztak volna meg és feljelentést sem tettek volna. A felháborodásuk oka tehát nem a köznyugalom megzavarása volt, hanem szimpátián alapuló érzelmi kérdés. Tény azonban, hogy a vádlott magatartása a feljelentőkben megbotránkozást keltett, és mivel a rendezvényt a média is figyelemmel kísérte, a vádlotti magatartást a jelenlévőkön kívül több százezren is láthatták. Ezért nem zárható ki, hogy további személyekben is kelthetett riadalmat vagy megbotránkozást.

A bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a vádlott magatartása nem volt erőszakos és kihívóan közösségellenes. Bár a feljelentők mindegyikében megbotránkozást és riadalmat keltett, a bíróság szerint a garázdaság három tényállási eleme közül kettő nem valósult meg, ezért a bíróság a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész anyagi jogszabálysértés, a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása miatt fellebbezett – zárul a a Fővárosi Törvényszék.közleménye.

---