Felmentették Ruttner Györgyöt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen felmentették Ruttner György ügyvédet, mivel csak színlelt letéti szerződést kötött.

 A Székesfehérvári Törvényszék szerdán helybenhagyta a Székesfehérvári Járásbíróság elsőfokú ítéletét, és bűncselekmény hiányában felmentette R. Gy.-t a sikkasztás, az ügyvédi visszaélés és a hamis tanúzásra felhívás vádja alól is – tájékoztatott közleményben.

A járásbíróság tavaly december 4-ei ítélete ellen az ügyész fellebbezett bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az ügyvéd 2012 tavaszán felajánlotta két korábbi ügyfelének, hogy alacsony áron ingatlanhoz tudja juttatni őket, de fizetőképességük alátámasztására egy nagyobb összeget letétbe kell helyezniük nála. A letétként átvett 60 millió forinttal a vádlott sajátjaként rendelkezett – állította az ügyészség. A vád szerint 2013-ban a vádlott arra kérte az egyik sértettet, hogy az ellene indult büntetőügyben és az ügyvédi kamara előtt folyó fegyelmi eljárásban mondja azt, hogy nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki. A kérésnek a sértett nem tett eleget.

A törvényszék azonban a járásbíróság indokolásával értett egyet abban, hogy a vádlottnak a sértettek nem letéti megbízás, hanem kölcsön jogcímén adtak át összesen nem több mint 51 millió forintot, igen magas kamatra. A vádlott e jogügyletben adósként, a sértettek pedig hitelezőként léptek fel. Megállapították, hogy nem ügyfél-ügyvéd közti jogviszony volt szó, mivel a letéti megbízás színlelt ügylet volt. Így a vádlott nem szegte meg az ügyvédi törvény rendelkezéseit és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában a letétkezeléssel kapcsolatos előírásokat. A kölcsönnel jogosult volt sajátjaként rendelkezni, jogtalan hátrányt a sértetteknek nem okozott.

A vádlott 2013. február hónapban többször beszélt telefonon az egyik sértettel, de nem hamis tanúvallomásra kérte, hanem arra, hogy a valóságnak megfelelően azt közölje, nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki, ennek azonban a sértett nem tett eleget – áll a törvényszék indoklásában.

(MTI)

---