Felsőoktatási törvény: egy év haladék a CEU-nak is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Benyújtotta a kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását – jelentette be Trócsányi László.


Az egyre fokozódó, minden jogi alapot nélkülöző nyomásgyakorlás ellenére a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre is – mondta az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten.

Trócsányi László elmondta: a módosítás meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

A felsőoktatási törvény tavaszi módosítása kiszámítható, világos és mindenki számára teljesíthető feltételeket határozott meg – jelentette ki a miniszter.

Trócsányi László hozzátette: a feltételek minden Magyarországon működő és működni kívánó felsőoktatási tevékenységet végző külföldi intézményre, így az amerikai Central European Universityre (CEU) is vonatkoznak. 

Ezáltal biztosítható a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények átlátható működése – tette hozzá a miniszter.

Trócsányi László jelezte: a kormány a törvényjavaslat benyújtásáról szóló döntése meghozatalakor figyelembe vette azt is, hogy voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni tudták a számukra előírt új feltételeket.

Utalt arra, hogy a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg a magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény. Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését. 

Trócsányi László kitért arra, hogy az eddig előírt, 2018. január 1-jei határidő látható módon elegendő volt azon Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára, amelyek „a felesleges politikai vita és konfliktus helyett a megállapodást érdemben keresték”.
    A miniszter elmondta, a kormány a megoldásban hisz, és figyelemmel van arra, hogy más Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményekkel, így többek között az amerikai CEU-val, még nem zárultak le a tárgyalások.

Közölte azt is, hogy a kormány döntése meghozatalakor megfontolta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatát is a feltételek teljesítésére előírt határidő meghosszabbítására. Jelezte, az MRK ezen javaslatát a Velencei Bizottság jelentésében kifejezetten üdvözölte.

 

Trócsányi László emlékeztetett, hogy a Velencei Bizottság javaslata világossá tette, hogy a felsőoktatási intézmények szabályozása nemzeti hatáskör. Hozzátette: a bizottság jelentésének egyik pontja szerint a vizsgált szabályok a jövőre nézve minden európai standarddal összhangban állnak, és legitim módon szolgálják a felsőoktatási intézmények átláthatóságát és azok magas színvonalú működését.

„Magyarország ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy ezeket a szabályokat a már működő felsőoktatási intézményekre ne kelljen alkalmazni, hiszen éppen ez az értelmezés eredményezne diszkriminatív helyzetet” – mondta a miniszter.

Közölte: a kormány meggyőződése, hogy a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények, ha akarják, teljesíteni tudják a számukra előírt feltételeket, és bízik abban, hogy a mostani törvényjavaslattal meghatározott új határidő elegendő idő lesz a feltételek teljesítésére valamennyi érintett, még az amerikai CEU számára is.

Hozzátette: az Európai Bizottsággal folytatott, a magyar kormány részéről teljes mértékben jogi, szakértői jellegű vitának tekintett párbeszéd folyamatban van, ezért a kormány bízik abban, hogy a kötelezettségszegési eljárás során felhozott jogi érveket a bizottság érdemben megfontolja.

Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, akkor 2018. január 1-je helyett, 2019. január 1-jéig kell az egyetemeknek megfelelni a felsőoktatási törvény tavaszi módosításában előírt feltételeknek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.