Felülvizsgálják a lúgos orvos ügyét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése alapján újra a Kúria elé kerül a volt barátnőjét lúggal leöntő orvos büntetőügye.
Az Ab kedden kiadott, a testület honlapján olvasható közleménye szerint alaptörvény-ellenes a büntetőeljárási törvény (be.) egyik átmeneti rendelkezése, ezért azt a testület megsemmisítette.
Az Ab azt állapította meg, hogy a bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó által már benyújtott, az előző be. által megengedett másodfellebbezés – a másodfokú döntés elleni rendes jogorvoslat – elbírálását ebben a konkrét ügyben.
Az Ab szerint alaptörvény-ellenes az új be. átmeneti rendelkezése, amely lehetővé teszi a korábban még jogszerűen előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését.
Az Ab elrendelte a jogerős bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát, ennek módját a Kúria határozza majd meg, de az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható.
Az Ab hangsúlyozta, hogy sem az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés alkalmazásának tilalma, sem az eljárás felülvizsgálatának elrendelése nem értelmezhető a bírói döntések érdemi részére, az indítványozó bűnösségére vonatkozó állásfoglalásként. Az Ab döntéséből tehát nem következik, hogy a bíróságnak a megismételt eljárásban a kiszabott büntetést csökkentenie vagy akár mellőznie kellene, miként az sem, hogy az indítványozó szabadlábon védekezhet-e. Mindezek megállapítása az ítélkező bíróságok és nem az Ab feladata.
Az Ab a jogerős ítéletet érdemben nem vizsgálhatta, az alkotmányjogi panaszt ebben a vonatkozásban visszautasította. A panasz ugyanis az ítéleti tényállást vitatta, a bizonyítási eljárást kifogásolta, ezek vizsgálata pedig az adott ügyben eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata – közölte az Ab.
Az Ab többségi határozatához hat alkotmánybíró – Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária – különvéleményt, Varga Zs. András pedig párhuzamos indoklást fűzött.
Az Ab határozata a testület honlapján, a https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2020/02/sz_iv_1717_2018_.pdf címen olvasható.
A volt barátnője altestét lúggal leöntő orvos büntetőügyében 2018 nyarán hirdetett jogerős ítéletet a Kúria: az orvost 11 év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásától.
Az eljárás adatai szerint az akkor kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013. március 12-én reggel az arcát eltakaró biciklis sisakban volt szeretőjének lakására ment. Nyakánál megragadta áldozatát, hasra fektette, végtagjait megkötözte, altatót, nyugtatót adott be neki, majd levetkőztette és a fürdőkádban altestére öntötte a maró anyagot. A lúg másod-harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott, a sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak.
A megvádolt orvos mindvégig tagadta bűnösségét, a sértett pedig nem tudta egyértelműen azonosítani a támadóját.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már – a súlyosabban büntetendő – életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat. Ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától.
A Kúria 2017-ben a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, amely 2018 februárjában megint 9 évre ítélte a vádlottat. Mivel ekkor az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki az orvost, ismét lehetőség nyílt fellebbezésre (ez a másodfellebbezés), így került az ügy újból a Kúriára.
Az általa kiszabott 11 év szabadságvesztéssel kapcsolatban a Kúria 2018 nyarán szóbeli indoklásában rámutatott: a megállapított cselekményekért 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Súlyosító körülmény egyebek mellett, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, akinek a személye a társadalomra nagy veszélyt jelent. A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt.
Az elítélt megbízásából egy ügyvéd 2018 novemberében alkotmányjogi panaszt és végrehajtás (azaz a szabadságvesztés) felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő az Alkotmánybíróságon, amely most hozott határozatot az ügyben.
(MTI)
