Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár vannak olyan veszélyek, amelyek olyan újak, hogy még magyar megnevezést sem sikerült nekik találni, már a hazai fiatalokat is érintik. A jogszabályokat hamarosan Magyarországon is összhangba kell hozni az EU gyermekbarát internet-stratégiájával. Ennek apropóján a Bírónők Egyesülete decemberben tanácskozást rendezett Veszélyek az interneten keresztül címmel.
Az elmúlt évszázadok során, a jogrendszer kialakulásával az egyre inkább büntetendő erőszakot az emberek mind jobban eltávolították maguktól: például ma a háború már nem katonák szemtől szembeni harca, a rakéták egy gombnyomásra indulnak, és egészen távol végeznek az ellenféllel, olyanok ellen harcolunk, akiket nem is ismerünk. Az internet tökéletes terepe az erőszak, az agresszió távolításának, hiszen minden a virtuális térben történik – hangzott el Hadas Miklós szociológusnak a témát felvezető előadásában.
Virág György jogász ismertetett egy 2003-as hazai felmérést, amely szerint a lakosság 1.8 százalékát szexuálisan zaklatták gyerekkorában (72 százalékban a családon belül), de csupán 8 százalékuk tett feljelentést, mindannyian nők. Ami azt jelenti, hogy az áldozatok, különösen a férfiak annyira szégyellik és a saját hibájuknak tartják, ami velük történt, hogy inkább nem beszélnek róla. Az elszenvedett zaklatás poszttraumás stressz szindrómát okoz, amelynek többek között az a tünete, hogy az áldozat annyira meg van zavarodva, annyira szeretné elfelejteni, ami történt, hogy többféle, akár egymásnak ellentmondó beszámolót ad elő a kihallgatásakor. De az is előfordulhat, hogy épp ellenkezőleg, rendkívül közömbösen beszél, ami azt a látszatot keltheti, hogy nem is érte trauma. Ezért nagyon fontos, hogy a velük kapcsolatba kerülő igazságügyi szakemberek tisztában legyenek például a fenti tényekkel, hogy tudják, az áldozat rendkívül bizalmatlan (hiszen nagy valószínűséggel egy hozzá közel álló ember zaklatta, és megeshet, hogy a környezete nem hisz neki), nagyon nehéz lesz a bizalmát elnyerniük. Virág György szerint ma valamivel jobb helyzetben vannak a jogalkalmazók, mint korábban, de még mindig kevés például az olyan képzés, amely segítene abban, hogy a jogszabályok mellett a döntésben az emberi tényezőket is figyelembe tudják venni, hogy megértsék az áldozatokat. Erre nagy valószínűséggel sajnos egyre gyakrabban lesz szükségük, mert a fiatalokat az internet megjelenésével új veszélyek is fenyegetik. Bár egy 2009-es vizsgálat szerint az on-line kezdődő majd off-line folytatódó szexuális zaklatás, bántalmazás csak a 6. az internetes veszélyek rangsorában, de így is sok gyereket érinthet.
Baracsi Katalin gyermekvédelmi szakjogász, internetbiztonsági oktató azzal kezdte előadását, hogy rámutatott: bár soknak még magyar elnevezése sincs, az internethez kötődő veszélyek, bűncselekmények már a magyar fiatalokat is elérték. Akiknek a többsége egyébként meggondolatlanul használja a világhálót: a 2010-es EuKids online kutatás szerint a magyar gyerekek 53 százalékának teljesen nyilvános a Facebook-profilja, vagyis az abban szereplő adatokat egy szimpla keresővel is meg lehet találni, ráadásul átlagban a magyar gyerekek teszik közzé a legtöbb adatot, információt magukról. Gyakran ezeket is meggondolatlanul – nemcsak arról van szó, hogy személyes adataik (lakcím, telefonszám stb.) kerülhetnek illetéktelenekhez, hanem arról is, hogy gyakran olyan tartalmat osztanak meg, amely később kínos lehet. Tipikusan ilyenek a fehérneműs, vagy épp ruha nélküli fotók, videók, MMS-ek, amelyeket ugyan lehet, hogy csak a barátjukkal szeretnének megosztani, de nem gondolják végig, hogy ami kikerül a világhálóra, azt többé nem tarthatják az ellenőrzésük alatt. Ez a sexting, ami akkor okozhat gondot, ha például egy szakítás után ezek a fotók „közkinccsé” válnak. Ennél sokkal súlyosabb probléma a grooming, amikor felnőttek az internet anonimitását kihasználva, a diákok szokásait, érdeklődési körüket jól ismerve közel férkőznek magányos, szomorú gyerekekhez, hogy először on-line, majd ha lehetőségük lesz rá, a való életben is szexuálisan kihasználják, bántalmazzák őket. Észak-Európában már központok jöttek létre az ilyen esetekben érintettek kezelésére, Magyarországon még nincsenek statisztikák a groomingra vonatkozóan. A cyberbullingről, vagyis a netes zaklatás fogalmáról viszont már itthon is gyakrabban esik szó. A tinédzserek körében egyébként sem ritka „szekálást”, kiközösítést a közösségi oldalak, a világháló felhasználásával fokozzák, ráadásul a zaklatott diák az iskola végeztével sem tudja azt maga mögött hagyni, hiszen a világhálón a nap 24 órájában olvashatóak a zaklató üzenetek (arra is volt már példa, hogy utáljuk XY-t elnevezésű weboldalt hoztak létre). A szakember szerint a fiatalok körében ezekben az esetekben különösen hasznos, fontos eszköz lehetne a mediáció.
A fenti veszélyek már Magyarországon is problémát jelentenek, ezt erősítette meg előadásában Táler Orsolya pszichológus, a Kék vonal telefonos segélyszolgálat ügyvezető igazgatója: a hozzájuk forduló gyerekek, fiatalok egyre gyakrabban számolnak be olyan problémákról, amelyek a világhálóhoz kötődnek.
