Fiatalok az internetes bűnözés hálójában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár vannak olyan veszélyek, amelyek olyan újak, hogy még magyar megnevezést sem sikerült nekik találni, már a hazai fiatalokat is érintik. A jogszabályokat hamarosan Magyarországon is összhangba kell hozni az EU gyermekbarát internet-stratégiájával. Ennek apropóján a Bírónők Egyesülete decemberben tanácskozást rendezett Veszélyek az interneten keresztül címmel.


Az elmúlt évszázadok során, a jogrendszer kialakulásával az egyre inkább büntetendő erőszakot az emberek mind jobban eltávolították maguktól: például ma a háború már nem katonák szemtől szembeni harca, a rakéták egy gombnyomásra indulnak, és egészen távol végeznek az ellenféllel, olyanok ellen harcolunk, akiket nem is ismerünk. Az internet tökéletes terepe az erőszak, az agresszió távolításának, hiszen minden a virtuális térben történik – hangzott el Hadas Miklós szociológusnak a témát felvezető előadásában.
Virág György jogász ismertetett egy 2003-as hazai felmérést, amely szerint a lakosság 1.8 százalékát szexuálisan zaklatták gyerekkorában (72 százalékban a családon belül), de csupán 8 százalékuk tett feljelentést, mindannyian nők. Ami azt jelenti, hogy az áldozatok, különösen a férfiak annyira szégyellik és a saját hibájuknak tartják, ami velük történt, hogy inkább nem beszélnek róla. Az elszenvedett zaklatás poszttraumás stressz szindrómát okoz, amelynek többek között az a tünete, hogy az áldozat annyira meg van zavarodva, annyira szeretné elfelejteni, ami történt, hogy többféle, akár egymásnak ellentmondó beszámolót ad elő a kihallgatásakor. De az is előfordulhat, hogy épp ellenkezőleg, rendkívül közömbösen beszél, ami azt a látszatot keltheti, hogy nem is érte trauma. Ezért nagyon fontos, hogy a velük kapcsolatba kerülő igazságügyi szakemberek tisztában legyenek például a fenti tényekkel, hogy tudják, az áldozat rendkívül bizalmatlan (hiszen nagy valószínűséggel egy hozzá közel álló ember zaklatta, és megeshet, hogy a környezete nem hisz neki), nagyon nehéz lesz a bizalmát elnyerniük. Virág György szerint ma valamivel jobb helyzetben vannak a jogalkalmazók, mint korábban, de még mindig kevés például az olyan képzés, amely segítene abban, hogy a jogszabályok mellett a döntésben az emberi tényezőket is figyelembe tudják venni, hogy megértsék az áldozatokat. Erre nagy valószínűséggel sajnos egyre gyakrabban lesz szükségük, mert a fiatalokat az internet megjelenésével új veszélyek is fenyegetik. Bár egy 2009-es vizsgálat szerint az on-line kezdődő majd off-line folytatódó szexuális zaklatás, bántalmazás csak a 6. az internetes veszélyek rangsorában, de így is sok gyereket érinthet.

Baracsi Katalin gyermekvédelmi szakjogász, internetbiztonsági oktató azzal kezdte előadását, hogy rámutatott: bár soknak még magyar elnevezése sincs, az internethez kötődő veszélyek, bűncselekmények már a magyar fiatalokat is elérték. Akiknek a többsége egyébként meggondolatlanul használja a világhálót: a 2010-es EuKids online kutatás szerint a magyar gyerekek 53 százalékának teljesen nyilvános a Facebook-profilja, vagyis az abban szereplő adatokat egy szimpla keresővel is meg lehet találni, ráadásul átlagban a magyar gyerekek teszik közzé a legtöbb adatot, információt magukról. Gyakran ezeket is meggondolatlanul – nemcsak arról van szó, hogy személyes adataik (lakcím, telefonszám stb.) kerülhetnek illetéktelenekhez, hanem arról is, hogy gyakran olyan tartalmat osztanak meg, amely később kínos lehet. Tipikusan ilyenek a fehérneműs, vagy épp ruha nélküli fotók, videók, MMS-ek, amelyeket ugyan lehet, hogy csak a barátjukkal szeretnének megosztani, de nem gondolják végig, hogy ami kikerül a világhálóra, azt többé nem tarthatják az ellenőrzésük alatt. Ez a sexting, ami akkor okozhat gondot, ha például egy szakítás után ezek a fotók „közkinccsé” válnak. Ennél sokkal súlyosabb probléma a grooming, amikor felnőttek az internet anonimitását kihasználva, a diákok szokásait, érdeklődési körüket jól ismerve közel férkőznek magányos, szomorú gyerekekhez, hogy először on-line, majd ha lehetőségük lesz rá, a való életben is szexuálisan kihasználják, bántalmazzák őket. Észak-Európában már központok jöttek létre az ilyen esetekben érintettek kezelésére, Magyarországon még nincsenek statisztikák a groomingra vonatkozóan. A cyberbullingről, vagyis a netes zaklatás fogalmáról viszont már itthon is gyakrabban esik szó. A tinédzserek körében egyébként sem ritka „szekálást”, kiközösítést a közösségi oldalak, a világháló felhasználásával fokozzák, ráadásul a zaklatott diák az iskola végeztével sem tudja azt maga mögött hagyni, hiszen a világhálón a nap 24 órájában olvashatóak a zaklató üzenetek (arra is volt már példa, hogy utáljuk XY-t elnevezésű weboldalt hoztak létre). A szakember szerint a fiatalok körében ezekben az esetekben különösen hasznos, fontos eszköz lehetne a mediáció.

A fenti veszélyek már Magyarországon is problémát jelentenek, ezt erősítette meg előadásában Táler Orsolya pszichológus, a Kék vonal telefonos segélyszolgálat ügyvezető igazgatója: a hozzájuk forduló gyerekek, fiatalok egyre gyakrabban számolnak be olyan problémákról, amelyek a világhálóhoz kötődnek.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.