Gondnokság: ki fizesse az ingatlan-nyilvántartást?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogbiztonság követelményét sérti, hogy a bizonytalan jogi szabályozás miatt nem világos, ki fizesse a gondnokság alá helyezés ingatlan-nyilvántartási bevezetésének a díját: a gondnokolt, az ügygondnok, a bíróság, vagy a gyámhivatal? Szabó Máté ombudsman az esélyegyenlőség és az egyértelmű helyzet megteremtésére kérte a szaktárcát.
Egy ügygondnokként dolgozó ügyvéd beadványában kifogásolta a fővárosi és vidéki földhivatalok ellentmondásos gyakorlatát. Amennyiben a gondnokság alá helyezés tényét az ingatlan-nyilvántartásban rögzítik, a 6600 forint szolgáltatási díjat hol az ügygondnoktól, hol a gondnokolt személytől, hol pedig az eljáró bíróságtól vagy a gyámhivataltól követelik. A panaszos szerint a jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásos a gondokolt személyek jogainak védelme szempontjából is, mivel kérdéses, hogy jár-e neki automatikusan a költségmentesség – írja közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Az ombudsman megkereste a Kúria elnökét és a vidékfejlesztési minisztert és mindkettőjük válasza egyértelműen arról tanúskodott, hogy a díjtörvény rendelkezéséit az egyes földhivatalok és bíróságok eltérő módon értelmezik. Az alapjogi biztos a jelentésében rámutatott, hogy az eljárási díjfizetéssel kapcsolatos egymástól lényegesen eltérő földhivatali gyakorlat, illetve a követett jogértelmezési irányok a kiszámítható jogállami működés szempontjából önmagukban aggályosak. Az ombudsman szerint nem függhet a hatóság vagy bíróság egyedi mérlegelésétől, kinek a kötelezettsége a szolgáltatási díj megfizetése.
Szabó Máté arra is utalt, hogy a törvényalkotó szabadon mérlegelhet, amikor meghatározza a szolgáltatás díjfizetési kötelezettségnek szabályait. Ugyanakkor a gondnokoltak jogainak védelme indokolja, hogy az állam a ügyeljen az esélyegyenlőséggel, az idősek és fogyatékossággal élők fokozott védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére. Ha nem így történik, az felveti az esélyegyenlőség sérelmét. A gondnokság alá helyezés alapeljárása tárgyi költségmentes az érintett számára, így az ombudsman szerint nehezen indokolható az, hogy a járulékos hatósági eljárásért viszont fizetni kell. Utalt arra is, hogy a gondnokság alá helyezés tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése nem kizárólag a gondnokolt érdeke, hanem közérdek, az adott ingatlannal valamilyen módon kapcsolatba kerülők, az esetleges vásárlók, hitelezők érdekeit is szolgálja.
Szabó Máté a közigazgatási és igazságügyi minisztertől kéri a vonatkozó jogszabályok módosítását, úgy, hogy az esélyegyenlőség elvének érvényesülésének biztosítása mellett egyértelműek legyenek a díjfizetésre és költségviselésre vonatkozó szabályok.
