„Halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének rendezése!”


A címben szereplő állásfoglalásukat alátámasztó adatokat és tényeket mutattak be a Fővárosi Törvényszék vezetői azon a háttérbeszélgetésen, amelyet 2024. október 14-én tartottak Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.

Dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az idei év első félévében több mint 173 ezer ügy érkezett hozzájuk, ez az országos ügyérkezés 28,4 %-a, miközben a magyar bírói kar 25%-a (678 fő) dolgozik a fővárosban. Törvényszéki szinten és első fokon Budapesten indul a legtöbb ügy: az országos érkezés 42,7 százalékát intézik a fővárosban, s itt a legnagyobb egy-egy bíró leterheltsége is. Ez utóbbi állítását alátámasztandó az FT elnöke a következő példát hozta: míg a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén, járásbírósági szinten, büntető ügyszakban az 1 bíróra eső folyamatban lévő peres ügyek száma 76,2, addig van olyan törvényszék, ahol ez az érték 16,6! „Ennek ellenére az ügyhátralék, azaz a folyamatban maradó ügyek száma folyamatosan csökken” – tette hozzá dr. Tatár-Kis Péter.

A Büntető Kollégium vezetője, dr. Szabó Judit beszédében azokat a jogszabályváltozásokat ismertette, amelyek révén immáron az ún. „nagytanácsos” ügyek csupán lehetőségként és nem kötelező szabályként maradtak a büntetőeljárási törvényben. Ez a törvényi módosítás a
jogalkalmazók kezdeményezése okán valósult meg, s ebben a folyamatban az FT vezető szerepet játszott. A kollégiumvezető felhívta a figyelmet arra, hogy kibővült a büntetővégzések meghozatalára lehetőséget adó feltételek köre, így immáron a 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén is alkalmazhatóvá vált ez az eljárási forma. A szakmai vezető a jövőt alakító
új kihívások közül kiemelte a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) bíróságra rótt feladatait, az azok ellátásához szükséges kompetenciák megszerzésének szükségességét.

Dr. Szabó Judit a jegyzőkönyvvezetők hiánya okozta probléma időleges megoldását az ún. teamrendszerben látja, amely módszert az FT más kollégiumai már sikerrel alkalmazzák. A teamrendszer lényege, hogy az igazságügyi alkalmazottak magasan kvalifikált és tapasztalt munkatársakból álló csoportjai a saját csoportjuk létszámánál nagyobb számú bírói kör adminisztrációs feladatait is el tudják látni. A kollégiumvezető újságírói kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a jegyzőkönyvvezetés önálló felelősséggel járó tevékenység, amely az egyes
ügyszakokban más-más személyiséget igényel. Kiemelte, hogy a jegyzőhiány okán bekövetkezett jogszabályi változás után immár nem kötelező a tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető jelenléte, ám a hanganyag feldolgozása, vagy a diktálás jelentősen lassítja az eljárás menetét.
Dr. Németh Andrea, az FT Polgári Kollégiumának vezetője azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az új polgári perrendtartás (Pp.) bevezetését követően tapasztalható ügyszám-csökkenés ma már megállt, az ügyérkezés stabil, állandó számokat mutat. A (Pp.) körében is születtek elsősorban gyorsító jellegű új szabályok, bizonyos esetekben – például a kiskorú gyermekekkel kapcsolatos személyállapotú perekben, vagy az információszabadsággal kapcsolatos ügyekben – rövidültek a határidők.

A Gazdasági Kollégium vezetője, dr. Orosz Gabriella hozzászólásában kiemelte, hogy az ügyszakra a jogszabályváltozások és a gazdasági élet is kihatással van – különösen igaz ez a kitétel a felszámolási ügyekre. A cégeljárások kapcsán elmondta: mintegy 110 ezer cég tartozik az
ügyszakhoz.

Dr. Tatár-Kis Péter felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az igazságügyi alkalmazotti létszám 2022 januárja óta több mint 9 százalékkal csökkent. A legnagyobb számban a középfokú végzettséggel rendelkező munkatársak hagyták el a bírósági szervezetet, de igen jelentős a bírósági ügyintézők és bírósági titkárok elvándorlása is. Az idei évben a távozók elsősorban a méltatlanul alacsony bérek miatt döntöttek a távozás mellett. Az elvándorlók pótlása igen komoly nehézséget okoz, „kreatív megoldásokat” igényel. A kreatív megoldások a munkafolyamatok folyamatos átszervezésével jönnek létre, ezek azonban csupán átmeneti könnyebbséget jelentenek.

Az elvándorlás okozta nehézségek kapcsán a háttérbeszélgetés összes résztvevője hangsúlyozta, hogy halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének olyan rendezése, amely egyben a fiatalok számára is vonzóvá teszi e hivatásrendet, ezzel is biztosítva úgy a bírák, mint az igazságügyi alkalmazottak megfelelő színvonalú utánpótlását. Nem mellesleg: a már most a bíróságokon dolgozó kvalifikált humánerőforrás megtartása is csak egy jelentős mértékű bérrendezéssel lenne elérhető. A törvényszék valamennyi vezetője átérzi a helyzet tarthatatlanságát és megtesz minden olyan lépést, amely a mielőbbi megoldáshoz vezethet!

A beszélgetésen az FT elnöke a bérrendezés, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak pénzügyi elismerésének javítása mellett azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az ítélkező tevékenységet végzők és segítőik az anyagi mellett a morális megbecsültségre is joggal tarthatnak igényt. „Fontos minden fórumon felemelni a hangunkat a bírák személyét érő támadásokkal szemben!” – mondta dr. Tatár-Kis Péter annak kapcsán, hogy az utóbbi időben ismét megszaporodott a bírákat érő verbálisan agresszív megnyilvánulások száma. Míg korábban a különböző érdekképviseleti szervek képviselői felszólaltak az ilyen jellegű támadások ellen, az utóbbi időben mintha ők is egy kicsit halkabbak lennének.

A téma kapcsán az FT elnöke nyomatékosan hangsúlyozta: a független magyar igazságszolgáltatás résztvevői tisztességgel látják el a feladataikat, ezért is tartja roppant sajnálatosnak az olyan megnyilvánulásokat, amelyek a bírák családi háttere és egyéb személyi
körülményei, valamint döntései között valamiféle összefüggést sejtetnek. Az elnök úgy fogalmazott: „a magyar bírákat ne próbálja senki berántani a politikai színtérre”, hiszen ők a hazai és európai uniós normáknak, valamint az esküjüknek megfelelően intézik a rájuk bízott ügyeket!

Forrás: Fővárosi Törvényszék Sajtóoszály


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Gyorstalpaló adományozóknak: új online kiadvány jelent meg

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a vezetői szemléletformálással, üzleti kultúrafejlesztéssel foglalkozó civilszervezet, a Bridge Budapest Egyesület összefogott, hogy segítse a potenciális adományozókat, hogy eligazodjanak az adományozás során felmerülő jogi és adózási dilemmák között. Az együttműködés célja, hogy az adományozók, legyenek akár céges vagy magánszemélyek, könnyebben átláthassák a támogatási lehetőségeket, és magabiztosabban dönthessenek adományozási szándékaikról. Ennek révén a civilszervezeteknek is gördülékenyebbé válhat az adományozókkal való együttműködés, hiszen a jogi és adózási kérdések megfelelő ismerete segíti az átlátható és biztonságos együttműködést.

2024. december 2.

Bűnös elmék vagy hányatott sorsú gyermekek?

Vajon mi sarkallhat arra egy fiatalt, hogy bűncselekmény elkövetőjévé váljon? Milyen cipelt traumák sorozata viszi tévútra az elmét? Csupán a szülőket lehet okolni ilyen helyzetekben, vagy a gyermek maga is felelős lehet tettéért? Visszatartó erő-e hazánk jelen fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szankcionálása, az intézkedés? Ez az írás az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

2024. december 2.

Az EU egy évvel meghosszabbította a globális emberi jogi szankciókat

Az Európai Unió egy évvel, 2025. december 8-ig meghosszabbította a világ különböző országaiban elkövetett, súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért a felelősökkel szemben kirótt szankciókat – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.