Handó: a pártatlanság alapja a biztonság is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az épületek, a bírók és az ügyfelek fizikai biztonsága azért is fontos, mert ez is a pártatlan bírói ítélkezés alapja – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Kecskeméten. 


Handó Tünde a Kecskeméti Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az ügyfelek és a bíróságokon dolgozók biztonságérzete nagyban növelheti vagy csökkentheti az állampolgárok bizalmát a bíróságok iránt.

A 2016 márciusában Kiskunhalason, a bírósággal közös járási ügyészségi épületben történt lövöldözéssel kapcsolatban kiemelte: a közelmúltban jelent meg a Kúria közigazgatási kollégiumának jogértelmező véleménye, amely szerint a bírósági épületekben – és bizonyos esetekben azokon kívül – a tárgyalással egy időben nem engedélyezhető demonstráció, mert az befolyásolhatja a bírói döntéseket. Az ilyenfajta támadások a leghatározottabb fellépést kívánják a bírósági vezetőktől, hogy megvédjék a bírókat, az ítélkezés függetlenségét – jelentette ki. 

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

A 2015-ös adatokat feldolgozó igazságügyi eredménytáblát részletezve Handó Tünde azt mondta: Magyarország a hatékonyság, a bíróságokhoz való hozzáférés vagy éppen a sajtókapcsolatok tekintetében továbbra is Európa élvonalában szerepel. Az Eurobarométer vizsgálatainak tükrében megállapítható, hogy a gazdasági társaságok véleménye alapján a magyar bíróságok és a bírók függetlensége a középmezőnyben, a tizenhatodik helyen szerepel. A cégek majdnem fele, 48 százaléka pozitívan értékelte a bíróságokat. Rossz vagy nagyon rossz véleményen mindössze 24 százaléka volt. Ez utóbbi kategóriában az uniós átlag 37 százalék, tehát Magyarország ennél jobban teljesít – közölte. 

Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke arról számolt be, hogy 2016-ban mintegy hatvanezer ügy érkezett hozzájuk, háromezerrel kevesebb, mint 2015-ben. A peres ügyek száma nyolcszázzal emelkedett, de ennek ellenére 85-90 százalékuk egy éven belül befejeződik. 

Beszélt arról is, hogy tavaly jelentősen javultak az ítélkezés infrastrukturális körülményei, szinte valamennyi bíróság átesett kisebb-nagyobb átalakításon, felújításon. 

Az idei tervekről szólva elmondta: a Kecskeméti Törvényszéken korszerűsítik a teljes fűtésrendszert, míg Kiskőrösön megújul a járásbíróság épülete. A Kecskeméten kialakított ügyfélcentrumoknak köszönhetően pedig a bíróság épületébe érkezők szakszerű segítséggel, egy helyen tudják majd elintézni ügyeiket.

Schön Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék bírói tanácsának elnök azt mondta: a bíróság szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 2011-ben életbe lépett változásai lényegesen átláthatóbbá tették a bírói kinevezéseket. A tanács tagjai figyelembe veszik egyebek mellett a pályán eltöltött éveket, a minősítéseket, a szakvizsga eredményét, tudományos fokozat, nyelvvizsga, szakjogászi végzettség vagy másoddiploma meglétét, valamint a publikációk, a kötelező és fakultatív képzések számát. Ezen túl meghallgatáson vizsgálják, hogy milyen a jelölt bírói hivatás iránti elkötelezettsége, a motivációja és a kommunikációs készsége. Tavaly két álláshelyet írtak ki, mindkettőt a Kecskeméti Járásbíróságon. A büntetőbírói állásra öten, a polgárira nyolcan jelentkeztek. Döntő többségük belső pályázó volt, de érdeklődtek más megyékből is – ismertette. 

Arany János, az Országos Bírói Tanács soros elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: a szervezet tavaly 130 érdemi határozatot és öt etikai állásfoglalást hozott, valamint 2017 februárjában módosította a bírói álláspályázatok elbírálásáról szóló rendelet értelmezéséről és gyakorlati alkalmazásáról szóló ajánlását. Fontos, hogy a bírói életpályamodell ne pusztán illetménynövelési igényként jelenjen meg a döntéshozók előtt, hanem a 21. századi, modern igazságszolgáltatás részeként legyen bemutatható – emelt ki. 

Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb célja, az időszerű ítélkezés csak elegendő bíró biztosításával valósítható meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

A hamisított áruk sötét oldala: a fogyasztók egészségét, biztonságát és a gazdaságot veszélyeztetik, miközben a szervezett bűnözés alapját adják

2022-ben az EU-ban körülbelül 86 millió hamis tárgyat foglaltak le, amelyek értéke meghaladta a 2 milliárd eurót. A hamisított áruk az EU kereskedelmének körülbelül 5,8%-át teszik ki, leggyakrabban videojátékok, társasjátékok, csomagolóanyagok, játékok, cigaretták és CD/DVD lemezek formájában. A digitális tér további veszélyforrást rejt; a hamisítványok nagy része e-kereskedelmi platformokon keresztül áramlik a hamis webáruházak pedig gyakran fogyasztói adatokat lopnak el.

2024. november 27.

Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések: a Tanács véglegesen jóváhagyta az új rendeletet

A Tanács a mai napon elfogadta a környezeti, társadalmi és irányítási, vagyis az ESG-minősítési tevékenységekről szóló új rendeletet. Az új szabályok célja, hogy – a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése érdekében – a minősítési tevékenységek következetesebbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU-ban.

2024. november 27.

Birodalmak kora – nemzetközi jogtörténeti konferenciát rendezett a Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke első ízben rendezte meg „Birodalmak kora” elnevezésű nemzetközi konferenciáját. A háromnapos programon hat ország neves felsőoktatási intézményeinek kutatói vitatták meg az első világháborút megelőző évszázad jogi, politológiai és közigazgatási aspektusait angol, német és francia nyelven.