Handó: erősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közigazgatási perrendtartási törvény alkalmazásával rendkívüli módon megerősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Pécsen.


Handó Tünde a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón az Országgyűlés által kedden módosítva ismét elfogadott perrendtartási törvény újdonságairól azt mondta: sokkal szélesebb körűek lesznek azon közigazgatási cselekmények, tevékenységek és mulasztások, amelyek a bíróság előtt megtámadhatóak lesznek.     

Az azonnali jogvédelem intézménye komoly hatással lehet az ügyek kimenetelére, egyúttal rendkívüli felelősséget ró a bírákra – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bevezetik a teljesítési bírságot, amellyel a bírósági határozatokat nem végrehajtó közigazgatási szervet vagy annak vezetőjét akár 10 millió forintos bírsággal is sújthatják.     

Handó Tünde jelezte, hogy országosan nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság foglalkozik a kiemelt ügyekkel. Példaként említette, hogy a pécsi bíróság illetékességi területéhez fog tartozni Baranya mellett, Somogy, Tolna és Fejér megye.     

Emlékeztetett arra, hogy 2013 óta az ilyen ügyeket húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság mintegy 130 bírája tárgyalja.     

A szervezeti átalakításoknak köszönhetően az ügyszak eljárásai 2011-től 2016-ig 19 százalékkal csökkentek, az egy éven túl folyamatban lévő ügyek száma 63, a két éven túliaké pedig 83 százalékkal csökkent – ismertette Handó Tünde, kiemelve, hogy ezzel az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján Magyarország „abszolút élen jár”.     

Az OBH elnöke a bűncselekmények áldozatainak napjára, február 22-ére utalva a bíróságok tanúgondozási és áldozatvédelmi programjainak eredményeit is méltatta. A tavalyelőttihez képest 2016-ban 37 százalékkal több, 1753 megkeresés érkezett a Pécsi Törvényszék tanúgondozóihoz – részletezte, majd közölte: a bírósági szervezet egésze kiemelten figyelemmel kezeli az áldozatokat és a tanúkat. 

 Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke elmondta: 2016-ban a büntetőügyeik száma csökkent, a polgári eljárásoké emelkedett.     A sajtótájékoztatón kiosztott írásos összegzés szerint tavaly összesen 1636 – köztük 363 büntető és 1273 civilsztikai – ügy érkezett az ország legkisebb, 16 bírávól működő táblabíróságára.    

Az Országos Bírói Egyesület elnöki tisztét is betöltő Makai Lajos hangsúlyozta: a Pécsi Ítélőtábla kirendelés alapján 2016-ban a fővárosi táblabíróság 40 büntető és 200 polgári ügyében járt el.     Szólt arról is, hogy a büntetőügyek peres eljárásait 83 százalékban hat hónapon belül, a tárgyalási igénnyel nem járó ügyek több mint 98 százalékát három hónapon belül fejezte be a Pécsi Ítélőtábla.    

Az ítélkezés színvonalára kitérve jelezte: mindössze 26 büntetőügy került a Kúria elé felülvizsgálatra, ezek közül egyben rendeltek el új eljárást, a legfőbb bírói fórum elé került 113 polgári ügyből hét döntést helyeztek hatályon kívül.     

Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke közölte: a tavalyi összesen mintegy 25 ezer ügyérkezésük kevesebb volt a tavalyelőttinél, ugyanakkor a peres ügyek száma négy százalékkal nőtt. Úgy folytatta: a járási bíróságokon és a törvényszéki első fokon az ügyek 88 százaléka, a fellebbezett eljárások csaknem 99 százaléka egy éven belül befejeződött.   

[htmlbox Változásfigyeltetés]  

A tavalyi ítéletek 91 százaléka jogerőre emelkedett, a felülbírált ügyek 46 százalékában hagyták helyben a határozataikat – tette hozzá Rendeki Ágnes, aki arra is kitért, hogy a tavaly hozzávetőlegesen 100 millió forintos fejlesztést kapott Pécsi Törvényszék mintegy 130 intézmény csaknem 7000 diákját érte el a Nyitott bíróság program keretében.     

Handó Tünde az Alkotmánybíróság (Ab) egy tavaly novemberi, a bírósági eljárást érintő határozatára vonatkozó újságírói kérdésre közölte: az Ab több évtizedes jogalkotási gyakorlatot változtatott meg. A határozat azt mondta ki, hogy „a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el”.     

A törvényszéki másodfokon lévő évi mintegy 39 ezer büntetőügyből 9500-ban vett részt nyomozási bíró – közölte az OBH elnöke, hozzátéve, „több ezer ügyben kellett átosztásokra sort keríteni”. Handó Tünde jelezte, hogy az igazságügyi miniszter előkészített egy, „a problémát rendező” jogszabály-módosítást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek