Handó: nagy a lemaradás a bírósági távmeghallgatásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elrettentőnek nevezte a bírósági távmeghallgatások alacsony magyarországi számát az európai uniós adatokhoz hasonlítva az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon című hétfői budapesti konferencián. 


Az OBH által szervezett tanácskozáson Handó Tünde felidézte: hivatala informatikai fejlesztéseinek eredményeként bevezették az elektronikus panasz 24 órás beadásának lehetőségét, elérhető az ügyfelek számára a pertartam-kalkulátor, új szolgáltatásként megjelent az eljárásokkal kapcsolatos sms- és e-mail-értesítés, lehetővé vált az elektronikus fizetés az eljárásokban, és elektronikusan is benyújtható a kereset. 

A bírósági informatikai fejlesztések következő célkitűzésének nevezte a távmeghallgatás elterjesztését, amelynek előnyei közé sorolta, hogy költséghatékony, csökkenti a munkaterhet, gyors és hatékony, a tanúknak nem szükséges utazniuk, akár más országból is meghallgathatók. 

Elmondta: 2012-ben 17, 2013-ban 62, tavaly pedig 77 alkalommal volt a bíróságokon informatikai hálózaton keresztül történő meghallgatás. 

Elrettentő a lemaradás más európai uniós országokhoz képest – mondta Handó Tünde, példaként Ausztriát és Hollandiát említve. Előbbiben 2013-ban 10 500, utóbbiban 2014-ben 50 ezer ilyen meghallgatás történt.

Az OBH elnöke beszámolt arról is: a Széchenyi 2020 európai fejlesztési tervekben lehetőség adódott számukra és a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek számára, hogy fejlesztési forrást kapjanak. Közölte, ez hozzásegítheti a bíróságokat a 2012-ben kitűzött azon stratégiai célok eléréséhez, hogy az ítélkezés legyen hatékonyabb és időszerűbb. 

Pintér Sándor belügyminiszter a konferencia megnyitóján kiemelte: az informatikai fejlesztésé a jövő, enélkül ma a világban senkinek nincs jövője, nem lehet előre haladni. Hangsúlyozta: az ország informatikai fejlesztési lehetőségek előtt áll, a felelősség abban van, hogy ezek jogi szempontból garanciálisan bevezethetők legyenek. 

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

Felidézte: már 1985-ben, Pest megyei főkapitány-helyettesként részt vett különböző informatikai megoldások rendőrségi bevezetésében, 1994-ben pedig, amikor már országos rendőrfőkapitány volt, az ORFK-n dolgozták ki a távmeghallgatást lehetővé tévő technikát. Hozzátette: a kezdeményezés azonban kudarcot vallott, az akkori jogi és bírói vezetők azzal utasították el az alkalmazását, hogy ez a lehetőség nem szerepel a büntetőeljárási törvényben. 

Ha akkor bevezetik a távmeghallgatás intézményét, ebben a világ élvonalában lehetett volna Magyarország – mondta Pintér Sándor. 

A miniszter közölte: amíg más országokban jelenleg tízezres nagyságrendben alkalmazzák a távmeghallgatást, Magyarországon huszonegy év elteltével csak arról van szó, hogy miként lehet bevezetni. Kiemelte: tárcája, a rendőrség és az informatikusok dolgoztak ezen, be is került a büntetőeljárási törvénybe a lehetőség, mégis csak kevés esetben alkalmazzák. 

Hozzátette, novembertől az új szabályok kiszélesítik a zárt távközlési hálózaton történő tárgyalás lehetőségeit, és reményét fejezte ki, hogy ez felgyorsítja ezen informatikai lehetőségek egyre tágabb körű alkalmazását. 

Kitért arra is, hogy 2014 augusztusától a kormányzati informatikai fejlesztések a Belügyminisztériumhoz kerültek. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy az államigazgatás területén jelentős fejlesztések lesznek, a technikai fejlesztésekért pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. felel majd.

A távmeghallgatásokról, távtárgyalásokról szólva megjegyezte: az országra nehezedő migrációs nyomással kapcsolatban ezeket már alkalmazták, ami mintaként szolgálhat a későbbiekben arra, hogy miként küzdhetők le a földrajzi akadályok az informatika segítségével. 

További fejlesztéseket sorolva Pintér Sándor megemlítette: a főváros kísérleti jelleggel decembertől bevezeti az elektronikus utazási jegyet, a Belügyminisztérium pedig januártól szeretné bevezetni az elektronikus személyi igazolványt, amelyhez a későbbiekben hozzákapcsolnák az elektronikus aláírás lehetőségét.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.