Három és fél év emberölés kísérletéért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék három és fél év börtönbüntetésre ítélte és 5 évre kiutasította Magyarország területéről azt a férfit, akit egy 2004-ben elkövetett késelés miatt emberölés bűntettének kísérletével vádoltak.

A Törvényszék 2020. augusztus 27-én előkészítő ülést tartott, amelyen a vádlott beismerte a bűnösségét és egyúttal lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is. A Törvényszék a vádlott bűnösségének beismerésére vonatkozó nyilatkozatát elfogadta és a hatályos eljárásjogi szabályok szerint nem vizsgálta sem a vádirati tényállás megalapozottságát, sem pedig a bűnösség kérdését, így bizonyítási eljárást sem folytatott le.

Az ítélet szerint a vádlott 2004 áprilisában egy férfi után kutatva bement egy kőbányai lakásba. A vádlott miközben átkutatta a lakást rányitott egy öltözködő nőre, akit – miután az távozásra szólította fel – hasba rúgott. A nő védelmére kelt egy szintén a lakásban tartózkodó férfi, akit a vádlott a nála lévő 10-15 cm pengehosszúságú késsel többször megszúrt. A sértett a bántalmazás következtében életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte a vádlott büntetett előéletét, míg enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott beismerő vallomását, az eshetőleges szándékot – a vádlott nem kívánta a sértett halálát, de esetleges bekövetkezésébe belenyugodott –, azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, a jelentős időmúlást, valamint, hogy a vádlottnak nem volt tudomása az ellene folyó büntetőeljárásról és arról, hogy őt emiatt keresik, továbbá azt is, hogy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész 3 napot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.


Kapcsolódó cikkek

2020. július 6.

Hat év emberölés kísérletéért

A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében O. P. I. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt hat év – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint kötelezte a vádlottat a közel száznegyvenezer forintos bűnügyi költség megfizetésére is.
2020. június 10.

Mikor szabható ki a tényleges életfogytiglan?

A Kúria jogegységi tanácsa megállapította, hogy nem helyes a Btk. olyan értelmezése, amely szerint az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt erőszakos többszörös visszaeső elkövető esetében önmagában kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége.