Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogerősen hat év börtönre ítéltek egy rendőrt zsarolás és korrupció miatt – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A rendőr összesen 229 ezer forintot tett zsebre.
A közlemény szerint a tiszthelyettes 2017-ben egy esetben készenléti szolgálatban, további három esetben pedig szolgálaton kívül Budapesten és az M3-as autópályán tényleges jogalap nélkül rendőri intézkedés alá vont állampolgárokat, majd azért, hogy a további eljárásától „eltekintsen”, készpénz átadására szólította fel őket.
Három sértettől 24 ezer forintot szerzett, míg egy negyedik embertől átvett 205 ezer forintot később visszaadta.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2020. január 20-án kihirdetett másodfokú jogerős ítéletével a fellebbviteli katonai ügyész súlyosításra irányuló indítványának helyt adott. Az időközben a rendőri testülettől leszerelt vádlottat a börtönbüntetésen túl 200 ezer forint pénzbüntetésre, illetve 24 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte – áll a közleményben.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
