Helyi önkormányzati választások – módosuló választási jogszabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A köztársasági elnök 2014. október 12. napjára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. Az eddigiekhez képest egyelőre nem túl sok változást érzékelhetünk, holott éppen e választással lép hatályba több módosítás is, amely egyszerre érinti a helyi önkormányzati képviselők megbízatásának az idejét, valamint az önkormányzati rendszert. Talán kevéssé közismert, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény több rendelkezése is a helyi önkormányzati választások után lép hatályba, így például éppen a polgármesterek és képviselők jogállásával kapcsolatos szabályok. Jelen írás a választási rendszerrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.


Az első lényeges változás a képviselői megbízatás időtartamának a megnövekedése. Az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a 2014-es választások után öt éves időtartamra választjuk meg. Ezen főszabály alól éppen az Alaptörvény hatályba lépése utáni első választás, azaz a jelenlegi, képez kivételt, amelyet az Alaptörvény szerint 2014 októberében kell megtartani. A szabályt eredetileg az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek 23. cikk (1) bekezdése tartalmazta, de mivel az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) AB határozata a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azt, így a rendelkezés az Alaptörvény negyedik módosításával az Alaptörvény szövegébe épült be és jelenleg a Záró rendelkezések 7. pontjában található.

A szabály egyik eredeti indoka elsősorban financiális jellegű volt, hiszen így azt lehetett volna elérni, hogy a helyi önkormányzati általános választásokat és az európai parlamenti választásokat – ahol szintén öt év a ciklus ideje – 2014 után mindig ugyanazon a napon tartsák. Ugyan a 2014-es volt az első olyan esztendő, ahol az elvi jogi lehetőség meg lett volna rá, hogy egy napra essen a két választás, a jogalkotó mégis akként rendelkezett, hogy az Alaptörvény hatályba lépését követő első választásokra 2014 októberében kerüljön sor. A köztársasági elnök ennek megfelelően a 2014. július 23-án meghozott határozatával 2004. október 12. napjára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választását.

A képviselői mandátumok megszerzésének a szabályait már a 2010-es választások előtt is átalakították, amelynek eredményeképpen már 2010-ben átlagosan kétharmadára csökkent a megválasztott képviselők száma. A törvény kiküszöbölte azt az addig létező anomáliát is, amely szerint éppen a legkisebb létszámú testületek esetén páratlan számú képviselőt kell választani (például 3, 5 vagy 7 főt). Ez azt eredményezte, hogy a testületi döntések szempontjából szavazati joggal rendelkező polgármesterrel együtt mindenképpen páros számú szavazat keletkezett, ami a kis létszám miatt könnyen döntésképtelenséget okozhatott.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról szóló 2010. évi L. törvény négy módszert határoz meg a mandátumszerzés tekintetében.

Az egyik a tízezer fő alatti településekre alkalmazni rendelt egyéni listás rendszer, amely a korábbi ún. kislistás rendszerhez képest alig hozott változást. A módszer lényege, hogy a választópolgároknak a képviselők számával megegyező maximális szavazatszámuk van, ami azt jelenti, hogy egy olyan többszavazatos rendszert hozott létre a jogalkotó, ahol a választópolgárok egyénekre szavaznak, azonban több szavazatot is leadhatnak, de legfeljebb annyit, ahány képviselő az adott településen van. A rendszer neve némiképpen megtévesztő lehet éppen ezért, hiszen a szisztéma alapvetően akkor működik csak listaként, ha ciklusidő alatt megürül valamely képviselő helye. Ilyenkor ugyanis nem tartanak időközi választásokat, hanem a választásokon a következő legtöbb szavazatot elért személy kerül be a testületbe.

Ehhez képest más logika érvényesül a tízezer fő feletti településeken, valamint a fővárosi kerületekben, ahol a választási rendszer vegyes, így a választópolgárok ugyan egyénekre szavaznak, de ún. kompenzációs listát is képeznek. Az egyéni választókerületek számát a törvény határozza meg a lakosságszámtól függően. Ennek legalacsonyabb száma nyolc a tízezer és a huszonötezer lakosságszám közötti településeknél, míg ennél nagyobb települések esetén arányosan több. Az egyéni választókerületekben az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, így hasonlóan a polgármesterek választásához, ez is egy relatív többségi rendszer. A szisztéma azonban arányosító tényezőt is tartalmaz a kompenzációs listák formájában, mely utóbbi listákra azonban nem szavazunk. Ezek ugyanis az ún. töredékszavazatokból állnak össze, ahol töredékszavazatnak minősül minden olyan, a jelölő szervezet jelöltjére leadott szavazat, amely az egyéni választókerületben nem eredményezett mandátumot. Az azonos szervezetre vonatkozó töredékszavazatokat a település egészére nézve összegzik, majd a mandátumok kiosztása az ún. osztós módszerek egyikével történik. A megyei jogú városok e tekintetben szintén ebbe a csoportba sorolhatók.

A megyei önkormányzat közgyűlésének tagjait szintén közvetlenül választjuk meg listás módon, azonban a közgyűlés elnöke már a testületi tagok soraiból kerül ki az Alaptörvény alapján titkos szavazással választva. A megyei önkormányzat esetében az egész megye egy választókerületet képez, amelybe azonban nem tartozik bele a megyei jogú város, valamint Pest megye esetében a főváros, és ahol kizárólag listákra lehet szavazni.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

A főváros egésze vonatkozásában, amely egyszerre területi és települési önkormányzat, korábban szintén közvetlen listás rendszer érvényesült, ahol az egész főváros egy választókerületet képez. Itt 2010-ben még ötvenezer lakosonként választhattunk meg egy képviselőt, amely a 2010 előtti időszakhoz képest szintén csökkentést jelentett, hiszen korábban a jogszabály számszerűen, 66 főben határozta meg a fővárosi közgyűlés létszámát. A 2014. június 18-án hatályba lépett 2014. évi XXIII. törvény azonban ismét jelentősen megváltoztatta a fővárosi szisztémát és megszüntette a közvetlen választás lehetőségét. A jelenlegi rendszerben a fővárosi közgyűlés 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen, 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen, 9 tagja pedig a fővárosi kompenzációs listáról kerül a közgyűlésbe. Bár a főváros esetében szintén közgyűlésről beszélhetünk, itt köztudomásúan főpolgármester vezeti a testületet, akit szintén közvetlenül választanak meg.

A mandátumkiosztás mindkét lista (fővárosi kompenzációs lista és megyék) esetében azonos elven működik, a jogalkotó az egyik – ám a tízezer fő feletti településeknél használt kompenzációs listától eltérő – osztós módszert rendelte alkalmazni, amely alapján a listát a természetes számokkal osztják el és az így képzett táblázatban keresik meg a legnagyobb számokat.

A fenti szabályok a választási rendszer egy lényeges elemét, a mandátumkiosztás szabályait vették górcső alá, azonban lényeges megjegyezni, hogy a választási rendszer egészét több más tényező is befolyásolja, így például a választókerületek meghatározása is, amelynek elemzése már külön írást érdemelne.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.