Helyi önkormányzati választások – módosuló választási jogszabályok

Szerző: dr. Árva Zsuzsanna PhD
Dátum: 2014. szeptember 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A köztársasági elnök 2014. október 12. napjára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. Az eddigiekhez képest egyelőre nem túl sok változást érzékelhetünk, holott éppen e választással lép hatályba több módosítás is, amely egyszerre érinti a helyi önkormányzati képviselők megbízatásának az idejét, valamint az önkormányzati rendszert. Talán kevéssé közismert, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény több rendelkezése is a helyi önkormányzati választások után lép hatályba, így például éppen a polgármesterek és képviselők jogállásával kapcsolatos szabályok. Jelen írás a választási rendszerrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.


Az első lényeges változás a képviselői megbízatás időtartamának a megnövekedése. Az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a 2014-es választások után öt éves időtartamra választjuk meg. Ezen főszabály alól éppen az Alaptörvény hatályba lépése utáni első választás, azaz a jelenlegi, képez kivételt, amelyet az Alaptörvény szerint 2014 októberében kell megtartani. A szabályt eredetileg az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek 23. cikk (1) bekezdése tartalmazta, de mivel az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) AB határozata a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azt, így a rendelkezés az Alaptörvény negyedik módosításával az Alaptörvény szövegébe épült be és jelenleg a Záró rendelkezések 7. pontjában található.

A szabály egyik eredeti indoka elsősorban financiális jellegű volt, hiszen így azt lehetett volna elérni, hogy a helyi önkormányzati általános választásokat és az európai parlamenti választásokat – ahol szintén öt év a ciklus ideje – 2014 után mindig ugyanazon a napon tartsák. Ugyan a 2014-es volt az első olyan esztendő, ahol az elvi jogi lehetőség meg lett volna rá, hogy egy napra essen a két választás, a jogalkotó mégis akként rendelkezett, hogy az Alaptörvény hatályba lépését követő első választásokra 2014 októberében kerüljön sor. A köztársasági elnök ennek megfelelően a 2014. július 23-án meghozott határozatával 2004. október 12. napjára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választását.

A képviselői mandátumok megszerzésének a szabályait már a 2010-es választások előtt is átalakították, amelynek eredményeképpen már 2010-ben átlagosan kétharmadára csökkent a megválasztott képviselők száma. A törvény kiküszöbölte azt az addig létező anomáliát is, amely szerint éppen a legkisebb létszámú testületek esetén páratlan számú képviselőt kell választani (például 3, 5 vagy 7 főt). Ez azt eredményezte, hogy a testületi döntések szempontjából szavazati joggal rendelkező polgármesterrel együtt mindenképpen páros számú szavazat keletkezett, ami a kis létszám miatt könnyen döntésképtelenséget okozhatott.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról szóló 2010. évi L. törvény négy módszert határoz meg a mandátumszerzés tekintetében.

Az egyik a tízezer fő alatti településekre alkalmazni rendelt egyéni listás rendszer, amely a korábbi ún. kislistás rendszerhez képest alig hozott változást. A módszer lényege, hogy a választópolgároknak a képviselők számával megegyező maximális szavazatszámuk van, ami azt jelenti, hogy egy olyan többszavazatos rendszert hozott létre a jogalkotó, ahol a választópolgárok egyénekre szavaznak, azonban több szavazatot is leadhatnak, de legfeljebb annyit, ahány képviselő az adott településen van. A rendszer neve némiképpen megtévesztő lehet éppen ezért, hiszen a szisztéma alapvetően akkor működik csak listaként, ha ciklusidő alatt megürül valamely képviselő helye. Ilyenkor ugyanis nem tartanak időközi választásokat, hanem a választásokon a következő legtöbb szavazatot elért személy kerül be a testületbe.

Ehhez képest más logika érvényesül a tízezer fő feletti településeken, valamint a fővárosi kerületekben, ahol a választási rendszer vegyes, így a választópolgárok ugyan egyénekre szavaznak, de ún. kompenzációs listát is képeznek. Az egyéni választókerületek számát a törvény határozza meg a lakosságszámtól függően. Ennek legalacsonyabb száma nyolc a tízezer és a huszonötezer lakosságszám közötti településeknél, míg ennél nagyobb települések esetén arányosan több. Az egyéni választókerületekben az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, így hasonlóan a polgármesterek választásához, ez is egy relatív többségi rendszer. A szisztéma azonban arányosító tényezőt is tartalmaz a kompenzációs listák formájában, mely utóbbi listákra azonban nem szavazunk. Ezek ugyanis az ún. töredékszavazatokból állnak össze, ahol töredékszavazatnak minősül minden olyan, a jelölő szervezet jelöltjére leadott szavazat, amely az egyéni választókerületben nem eredményezett mandátumot. Az azonos szervezetre vonatkozó töredékszavazatokat a település egészére nézve összegzik, majd a mandátumok kiosztása az ún. osztós módszerek egyikével történik. A megyei jogú városok e tekintetben szintén ebbe a csoportba sorolhatók.

A megyei önkormányzat közgyűlésének tagjait szintén közvetlenül választjuk meg listás módon, azonban a közgyűlés elnöke már a testületi tagok soraiból kerül ki az Alaptörvény alapján titkos szavazással választva. A megyei önkormányzat esetében az egész megye egy választókerületet képez, amelybe azonban nem tartozik bele a megyei jogú város, valamint Pest megye esetében a főváros, és ahol kizárólag listákra lehet szavazni.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

A főváros egésze vonatkozásában, amely egyszerre területi és települési önkormányzat, korábban szintén közvetlen listás rendszer érvényesült, ahol az egész főváros egy választókerületet képez. Itt 2010-ben még ötvenezer lakosonként választhattunk meg egy képviselőt, amely a 2010 előtti időszakhoz képest szintén csökkentést jelentett, hiszen korábban a jogszabály számszerűen, 66 főben határozta meg a fővárosi közgyűlés létszámát. A 2014. június 18-án hatályba lépett 2014. évi XXIII. törvény azonban ismét jelentősen megváltoztatta a fővárosi szisztémát és megszüntette a közvetlen választás lehetőségét. A jelenlegi rendszerben a fővárosi közgyűlés 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen, 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen, 9 tagja pedig a fővárosi kompenzációs listáról kerül a közgyűlésbe. Bár a főváros esetében szintén közgyűlésről beszélhetünk, itt köztudomásúan főpolgármester vezeti a testületet, akit szintén közvetlenül választanak meg.

A mandátumkiosztás mindkét lista (fővárosi kompenzációs lista és megyék) esetében azonos elven működik, a jogalkotó az egyik – ám a tízezer fő feletti településeknél használt kompenzációs listától eltérő – osztós módszert rendelte alkalmazni, amely alapján a listát a természetes számokkal osztják el és az így képzett táblázatban keresik meg a legnagyobb számokat.

A fenti szabályok a választási rendszer egy lényeges elemét, a mandátumkiosztás szabályait vették górcső alá, azonban lényeges megjegyezni, hogy a választási rendszer egészét több más tényező is befolyásolja, így például a választókerületek meghatározása is, amelynek elemzése már külön írást érdemelne.

Kapcsolódó cikkek:


Ruhátlanul bujkált az erdőben a bántalmazott nő
2019. december 5.

Sanyargatással elkövetett személyi szabadság megsértése és más bűncselekmény miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség egy büntetett előéletű, 27 éves férfi ellen, aki durván bántalmazta, majd meztelenül kizárta a lakhelyükből élettársát.