Így adóznak idén az ügyvédek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén is számos adójogi változás lépett hatályba, illetve továbbiak várhatók.

• 2020. január 1. napjától:
  A  garantált bérminimum 210 600 Ft/hóra emelkedik. A nem KATÁS és nem nyugdíjas ügyvédek (nem szünetelő egyéni praxis és egyszemélyes/társas iroda), alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek után minimum ennek alapul vételével kell a minimális járulékokat megfizetni havonta akkor is, ha esetlegesen kevesebb a tényleges kifizetés a részükre, az SZJA továbbra is csak a tényleges kifizetéseket terheli.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 Ft-ra emelkedik (napi 257 Ft).
• A kisvállalati adó (KIVA), illetve adóelőleg mértéke 12%-ra csökkent.
• A négy vagy több gyermeket nevelő anyák SzJA mentességet kapnak, az apa nem veheti igénybe ezt a kedvezményt.
• A minimálbér emelkedésével a mentesített SzocHo keret is változott, így: 24 * 161 000 = 3 864 000, ennek a 17,5%-a 676 200 forint, ez az a maximum SzocHo, amit éves szinten fizetni kell, és ennek az alapját még csökkenti az éves bruttó munkabér, vállalkozói kivét, ingatlanbérbeadás jövedelme.

• A számla kiállítására nyitva álló eddigi észszerű határidő 8 napra rövidül (teljesítéstől számítva).
• Értékhatár nélkül, azaz minden egyes belföldi áfaalany részére kiállított számlát be kell jelenteni a NAV felé (2021. január 1. napjától ez a kötelezettség a nem áfa alany vevőkre is kiterjed, és így pl.: a magánszemélyek számára kiállított számlákat is jelenteni kell majd).
• Minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.
• Az egyéni ill. társas vállalkozói jogviszony esetén (így a nem alkalmazott ügyvédeknél) a járulék alapjánál megszűnik a 150%-os szorzó, de a szociális hozzájárulási adónál megmarad az emelt alap (112,5%).
• A társadalombiztosítási járulék néven összevonásra kerül a nyugdíjjárulék (10%) és az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék (4%+3%+1,5%), mértéke: 18,5%.
• Az egész társadalombiztosítási járulékra igénybe lehet venni a gyermekek után járó családi kedvezményt.
• Minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség, nemcsak a munkaviszonyban állókat.

---