Illetékfizetéssel jár a válás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A házastársi vagyonközösség megszüntetésének illetékkötelezettségét magyarázza el közleményében az adóhatóság.


Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 25. § (2) bekezdése értelmében a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor – ideértve azt az esetet is, amikor az életközösség fennmarad, de a közös vagyonból egyes vagyontárgyakat a házastárs külön vagyonába utalnak a felek – az értékkülönbözet után kell a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket fizetni.

Az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

Az élettársak közös tulajdonának megszüntetésekor a közös tulajdonban való részesedésük arányára figyelemmel kell a fenti rendelkezést alkalmazni.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A NAV közleménye példával is szolgál a jogszabály értelmezésére.

A házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján készített vagyonmérlegben a felek közös vagyonba tartozó vagyontárgyként tüntettek fel:
egy „lakóház és udvar” megjelölésű ingatlant, melynek forgalmi értékét 15 000 000 forintban határozták meg.
2 000 000 Ft számlakövetelést a közös bankszámlán,
műszaki berendezéseket, bútorokat, egyéb ingó vagyontárgyakat  3 000 000 Ft értékben.

A felek nyilatkoztak a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződésben arról is, hogy az ingatlant 5 000 000 Ft értékű jelzálogtartozás terheli.

A közös vagyonba tartozó ingó és ingatlan vagyon értéke összesen 20 000 000 Ft, amit csökkenteni kell a 5 000 000 Ft közös tartozás összegével. Vagyis a feleket a 15 000 000 forint közös vagyonból fejenként megillető érték 7 500 000-7 500 000 Ft.

A feleség a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján megszerezte a közös tulajdonban lévő ingatlant úgy, hogy a szüleitől ajándékba kapott 2 500 000 forintból kifizette a férjét, illetve teljes egészében átvállalta az ingatlant terhelő jelzálogtartozást is, így az általa szerzett vagyon értéke 10 000 000 Ft lett.

A férj a közös vagyonból megszerezte a számlakövetelést és az egyéb ingó vagyontárgyakat 5 000 000 Ft értékben.

A feleség a közös vagyonból őt megillető ½ rész értékéhez képest 2 500 000 forinttal nagyobb értékben részesült.

A férj a közös vagyonból őt megillető 50 százalékos rész értékéhez képest 2 500 000 forinttal kevesebb értékben részesült, a közös tulajdon megváltásáért kapott 2 500 000 forintot a feleség pedig a különvagyonából fizette ki.

A feleségnek az értékkülönbözet alapul vételével visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.

A többletszerzés lakásingatlan szerzéséből ered, tehát az 2 500 000 Ft illetékalap után 4% illetéket kell fizetnie, a fizetendő illeték pedig összesen 100 000  Ft lesz.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.

2024. június 17.

111 jogorvoslati eljárást kezdeményezett tavaly a Közbeszerzési Hatóság

Összesen 2869 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők 2023-ban. A verseny fokozódott, hiszen tavaly eljárásonként átlagosan már 7,6 ajánlat érkezett a gazdasági szereplőktől. A közbeszerzések értékéből a kis- és középvállalkozások részesedése 8%-kal nőtt a megelőző évhez képest, így minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 58 forint került a kkv-szektorba – közölte honlapján a Közbeszerzési Hatóság.

2024. június 17.

A menő budapesti lakások bérleti díja átlagos uniós szinten

Tavaly 17 százalékkal emelkedett a budapesti központi elhelyezkedésű lakások bérleti díja 2022-höz képest, ezzel a magyar főváros az európai uniós fővárosok között a középmezőnyben van közvetlenül Madrid és Zágráb után – közölte a Duna House az európai városok relatív megélhetési költségeinek összehasonlítását célzó Eurostat tanulmány elemzése nyomán.