Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány által október 18-án benyújtott adótörvény-változásokat tartalmazó törvényjavaslat alapján 2014. január 1-jétől az illetékszabályok több ponton is módosulnak. A változások közül a legfontosabbak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokra vonatkozó szabályokhoz, illetve egyes illetékmentességek szigorításához kapcsolódnak.
A kormány 2010. január 1-jével általánosan illetékkötelessé tette a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek megszerzését. 2011. július 15-től az illetékköteles ügyletek köre jelentősen leszűkült: a jelenleg is hatályos szabályozás alapján csak abban az esetben terheli visszterhes vagyonátruházási illeték a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzését, ha a megszerzett társaság főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, vagy más, ingatlanhasznosítási tevékenység.
A kormány által benyújtott javaslat alapján – az illeték-elkerülés lehetőségének csökkentése érdekében – januártól a megszerzett társaság cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől függetlenül minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esne az olyan társaságok vagyoni betétjének legalább 75 százalékos megszerzése, amelyeknek a mérlegében a kimutatott eszközök értékének összegéből a belföldi ingatlanok értéke több mint 75 százalék, vagy amelyek olyan gazdálkodó szervezetben rendelkeznek legalább 75 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel, amely teljesíti az előző feltételt.
Tehát a javaslat nemcsak a korábban bevezetett, főtevékenységhez kötött illetékmentesség eltörlését eredményezné, hanem újraszabályozná a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát is. Míg a hatályos szabályozás értelmében belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül minden olyan gazdálkodó szervezet, melyek belföldön lévő ingatlantulajdona, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedése van, addig a kormány javaslata alapján a jövőben a minősítés során az ingatlan értékének a társaság vagyonában fennálló aránya is jelentőséggel bírna.
2013. december 5: Adónap |
---|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A javaslat szigorítja a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességek feltételrendszerét is. Januártól a kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, eszközátruházás, továbbá a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes vagyonátruházások esetében illetékmentesség csak akkor lesz alkalmazható, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke eléri a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó terheli. A javaslat alapján az illetékmentességhez szükséges feltételek teljesítését a vagyonszerzőnek nyilatkozatban kellene igazolnia.
Az illetékszabályok változása érinti azon kereskedőket is, akik külföldön megvásárolt gépjárművekkel, pótkocsikkal kereskednek Magyarországon. A javaslat vitathatatlanná teszi ugyanis, hogy januártól azon gépjárművek, pótkocsik után is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket, amelyek az átadás pillanatában külföldi nyilvántartásban szerepelnek, vagy nyilvántartásban nem rögzítettek, azonban megszerzésükre magyarországi nyilvántartásba vétel céljából kerül sor.
A kormány javaslata alapján januártól mentességet élvezne az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, továbbá a követelés elengedése csődegyezség keretében, vagy felszámolási eljárásban, ha a jogosult nem az eljárás alá vont szervezet tagja.
Kedvező fordulat, hogy a javaslat kiterjesztené a magánszemélyekre vonatkozó mentességek körét, illetékmentessé téve a házastársak közötti ajándékozást és vagyonátruházást, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzést is.
(A cikk szerzője, dr. Hajnal Márton ügyvéd a Gide Loyrette Nouel – d’Ornano Iroda munkatársa.)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!