Ingatlan-nyilvántarás és anyakönyvezetés megújítása


Az ingatlan-nyilvántartással és az anyakönyvezéssel kapcsolatos szabályokon változtatott kedden a parlament.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás miatt változtak törvények

Tíz jogszabályt módosít az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat, amelyet 131 igen, két nem szavazattal és 47 tartózkodás mellett hagyott jóvá az Országgyűlés. A módosításokra az elektronikus ingatlan-nyilvántartás határidőben, idén októberben történő beindításához van szükség.

Az adatkezelési szabályok között rögzítik, hogy az adatfeldolgozási feladatok ellátásával milyen szervezetet lehet megbízni. Biztosítják a díjmentesen kérhető elektronikus hozzáférést az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisához. Az ügyvédekről szóló törvény módosításának részeként rögzítették, hogy az „e-ing-rendszer” használata 2024. december 3-ig nem lesz kötelező, ezért ha a beadvány benyújtása ebben az időszakban nem elektronikusan történik, akkor jogi képviselőként ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett kamarai jogtanácsos vagy ügyvéd is eljárhat az ingatlanügyi hatósági eljárásban.

A kamarai jogtanácsosok és a jogi előadók ügyvédi tevékenységet csak munkáltatójuk az ügyvédi kamarai nyilvántartásba előzetesen bejelentett kapcsolt vállalkozásának, valamint irányítási, fenntartói viszonyban álló szerveinek végezhetnek.

Ezentúl a közvetített hitelezés egyes eseteiben a hitelintézetek kamarai jogtanácsosai eljárhatnak harmadik személyek között létrejött hitelszerződéseknél az okiratszerkesztés és az okiratok ellenjegyzése, valamint ahhoz kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való jogi képviselet esetén.

A közérdekű használati jogok bejegyzését eddig az ágazati jogszabályok szerint létrejött szerződések alapján a közműcégek mint jogosultak egyoldalúan kérelmezték az ingatlanügyi hatóságnál. A törvénymódosítás kizárja ezt, a jövőben a cégnek és a közérdekű használati joggal terhelendő ingatlan összes tulajdonosának közös kérelmére van szükség.

Egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvényeket módosítottak

Az egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat fókuszában olyan személyek állnak, akikről az elektronikus anyakönyvre történő átállás után derült ki, hogy a papíralapú anyakönyvben őrzött név eltér az okmányaiban szereplőtől. Az erről szóló módosítást 151 igen szavazattal és 28 tartózkodással fogadták el.

A változtatások nyomán ezentúl a névviselés névváltoztatási eljárás helyett anyakönyvvezetői hatáskörben, helyben rendezhetővé válik. A módosítás eredményeként a névváltoztatási kérelmet nem kell felterjeszteni, hanem az anyakönyvvezető saját hatáskörben teljesítheti a bejegyzést.

Rendezik az umlautos a betű (ä) elektronikus anyakönyvbe történő bevezetését is, a nemzetiségi névviseléstől függetlenül biztosítva az ä bejegyzésének lehetőségét.

Az elektronikus anyakönyvben továbbra is csak két utónév rögzíthető, de a javaslat szerint ehhez már nem kell azok nyilatkozatát kérni, akinek korábban több utónevét is rögzítették a papíralapú nyilvántartásban.

A módosítás másik fő célja az anyakönyv kutathatóságára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata. A jelenlegi gyakorlat szerint a születési anyakönyvek kutatása 130 év, a házassági anyakönyveké 86 év után lehetséges, a családtörténeti kutatások elősegítése céljából azonban indokolt a jogszabály felülvizsgálata. Az új szabályozás nem az érintett halálozásától, születésétől vagy az anyakönyvi bejegyzés keletkezésétől számítja a védelmi időket, hanem szigorú védelmi idők mellett kizárja, hogy élő ember adatai az érintett vagy utódai beleegyezése nélkül nyilvánosságra kerüljenek. A módosításnak köszönhetően a levéltárakban kutatók számára teljes anyakönyvek nyílnak meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.