Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ezúttal adathalász bűnszövetség a vád a volt képviselő ellen: a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az adathalászat nyomán kamupártot indított volna a választáson bűntársaival a költségvetési támogatás reményében.
Bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt vádat emeltek egy budapesti férfi és hét bűntársa ellen, mert 2017 ősze és 2018 januárja között jogellenesen megszerezték egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisából több száz ügyfél személyes adatait, hogy nem létező ajánlásokkal szerezzenek költségvetési támogatást a tavaly áprilisi parlamenti választásra – tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő és egy másik férfi letartóztatását tavaly februárban rendelte el a Kecskeméti Járásbíróság – közölte akkor a Kecskeméti Törvényszék az MTI-vel. A volt politikust nem egészen négy hónap múlva engedték szabadon.
A megyei főügyészség hétfői közleményében nem közölte a vádlott nevét. Úgy fogalmazott: „a politikai életben jártas” 42 éves vádlott megállapodott egy 25 éves kiskunhalasi férfival abban, hogy valós tevékenységet nem végző „kamupártok” nevében képviselőjelölteket indítanak a 2018-as országgyűlési választásokon. A vádlottak pártonként 27 egyéni választókerületi jelölt állításával legalább 176 millió forint költségvetési támogatást akartak jogellenesen megszerezni.
A jelöltek indításához szükséges ötszáz érvényes ajánlást jogellenes módon, különféle adatbázisokban szereplő emberek adatainak felhasználásával akarták megszerezni. Elhatározták azt is, hogy az ajánlóíveken meghamisítják az aláírásokat. Ehhez 2017 szeptemberében felvették a kapcsolatot egy 30 éves kiskunhalasi és egy 34 éves kelebiai férfivel, egy pénzügyi tanácsadó cég munkatársaival. Arra kérték őket, hogy ügyfélkörük személyes adatait fizetség ellenében adják át. A két férfi a cég szegedi irodájában lévő számítógépekről csaknem tízezer ügyfél személyes adatait szerezte meg és adta át.
Mivel az adatbázis nem tartalmazta a választási jelöléshez szükséges összes személyes adatot, a vádlottak úgy döntöttek, hogy a hiányzókat telefonon, „call centeresek” alkalmazásával szerzik meg. A szervezők mobiltelefonokat adtak és pénzt ígértek négy nőnek, hogy álnéven, a pénzmosási törvényre hivatkozva hívják fel az ügyfeleket. Ilyen módon legalább 377 ügyféltől szerezték meg a személyi azonosítójukat és anyjuk leánykori nevét.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói 2018. január végén még azelőtt lecsaptak a bűnszövetség tagjaira, hogy a személyes adatokat a választási kampányban fel tudták volna használni, így a költségvetésnek nem tudtak kárt okozni.
A nyolc vádlott az adatlopással és a további adatok megszerzésével az érintett pénzügyi tanácsadó cégnek jelentős érdeksérelmet okozott, mivel az a hamis látszat alakult ki, hogy a cég jogszerűtlenül és hanyag módon kezeli ügyfelei adatait.
A szabadlábon védekező vádlottakat az ügyészség bűnszövetségben, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett tiltott adatszerzés bűntettével vádolja – áll a közleményben.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!