Ítélet született a Magyarok Nyilai-ügyben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Terrorcselekmények miatt ítélte 13 év letöltendőre Budaházyt a bíróság.

A Fővárosi Törvényszék 2016. augusztus 30-án kihirdetett ítéletével a „Magyarok Nyilai-ügyben” végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki B. György (közszereplőként neve is kiírható: Budaházy) vádlottra és 14 társára, két terhelt felfüggesztett szabadságvesztést kapott. B. Györgyöt társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként elkövetett testi sértés és kényszerítés bűntette miatt tizenhárom év fegyházra és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte a törvényszék és megállapította, hogy mindezt bűnszervezetben követte el, olvasható a törvényszék közleményében.  A vádlottat a bíróság emiatt kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből.

A többi vádlott közül S. Józsefet 12 év, négy férfit: Sz. Frigyest, P. Lászlót, P. Gergelyt, T. Cs. Zoltánt 10 év, M. Cs. Mihályt 9 év, Sz. E. Istvánt 7 év 10 hónap, F. R. Zoltánt 7 év 2 hónap, N. Z.

Pétert 6 év 10 hónap, B. Gábort 6 év, Gy. Blankát 5 év 4 hónap, három embert: J. G. Patrikot, B. Beátát és K. Csabát pedig 5 év fegyházbüntetésre ítélte a törvényszék.

Ketten, B. Anikó 10 hónap, R. Krisztián 1 év 2 hónap, végrehajtásukban 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönt kaptak.

Az ítélet szerint a „Magyarok Nyilai” nevű csoportot B. György hozta létre azzal a céllal, hogy erőszakkal megváltoztassa a kormány politikáját, és félelmet keltsen egyes kormánypárti politikusokban, illetve a lakosságban.

 

A vádlottak 2007-2009. év között Molotov-koktélos és robbantásos támadásokat követtek el az akkori kormánypártok pártirodái és politikusaik otthonai ellen. Felgyújtották a Broadway Jegyiroda kirakatát és két melegbárt. A Hír TV műsorvezetőjét, Csintalan Sándort 2007 decemberében az otthonánál, egy teremgarázsban bántalmazták.

A bíróság nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a „Vörös Csepel” nevű szórakozóhely elleni támadást a vádlottak követték el.

A vádlottak a tárgyalási szakban tagadták a bűncselekmények elkövetését. Az indoklásban a bíróság rámutatott arra, hogy a vádlotti felelősség megállapításában meghatározó jelentősége volt a lehallgatási anyagoknak, az azok alapján készült jegyzőkönyveknek és a magnófelvételeknek. A védelem kétségbe vonta ezen terhelő bizonyítékok felhasználhatóságának jogszerűségét, eljárásjogi kifogásokra hivatkoztak. A törvényszék álláspontja szerint azonban a bizonyítékként történő értékelésük és felhasználhatóságuk eljárásjogi akadályba nem ütközött. Megállapította a bíróság azt is, hogy az informatikai szakértő által a vádlottak számítógépeiről mentett adatok ugyancsak felhasználhatók bizonyítékként, azok manipulálására adatot nem talált. A felvételek és a mentett adatok tartalma összhangban állt többek között az egyik vádlott beismerő és társait terhelő nyomozati vallomásával, illetve egy tanúként meghallgatott elkövetőtárs vallomásával is.

A Büntető Törvénykönyv szerint a terrorcselekményt az követi el, aki valamely, a jogszabályban felsorolt személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, és ezzel többek között állami szervet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, illetve célja a lakosság megfélemlítése.

A jogi minősítés kapcsán a törvényszék kifejtette, hogy a több mint egy tucat cselekmény elkövetésének a célja az volt, hogy megfélemlítsenek politikusokat azért, hogy egyes jogszabályokat ne szavazzanak meg.

Hangsúlyozta a törvényszék, hogy a vádlottak által megvalósított cselekmények nem állíthatók párhuzamba a 2016. évre jellemző robbantásokkal, emberáldozatokkal együtt járó nemzetközi terrorcselekményekkel még akkor sem, ha az erre utaló elnevezés ugyanaz. A terrorcselekményt akként is el lehet követni, hogy a fenti cél elérése nem követel emberi életet, viszont a rongálással vagyoni javak szenvednek kárt.

A kiszabható büntetés – a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó szabályok figyelembe vétele mellett – 10 évtől 20 évig vagy akár életfogytig terjedő szabadságvesztés volt. A büntetés kiszabásakor az irányadó középmérték 15 év volt.

B. György esetében a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az igen jelentős időmúlást és azt a tényt, hogy a terrorcselekmények során személyi sérülés nem történt. Súlyosító körülmény volt ugyanakkor a nagyszámú részcselekmény, az éveken át zajló, kitartó elkövetés és a cselekményekben vállalt vezető szerepe.

Az ügyész előzetes letartóztatás elrendelését kérte a kiszabott büntetés nagyságára figyelemmel mindazokra a vádlottakra, akiket a törvényszék végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtott.

A bíróság B. Györggyel és további 6 vádlottal szemben, akiket 9 évre és azt meghaladó szabadságvesztésre ítélt, házi őrizetet rendelt el, három terhelt esetében, akik 6 év 10 hó és 7 év 10 hó között kaptak letöltendő fegyházbüntetést, lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Azon vádlottak esetében, akik 6 évet, vagy kevesebbet kaptak, a törvényszék elutasította az ügyész kényszerintézkedésre vonatkozó indítványát.

A bíróság ezen döntését azzal indokolta, hogy a vádlottak közül a több mint 180 tárgyaláson senki nem mulasztott igazolatlanul, minden eljárási cselekményen megjelentek, együttműködtek annak ellenére, hogy mindvégig tisztában voltak a terhükre rótt cselekmények súlyával. A vádlottaknak családjuk, megélhetést biztosító jövedelmük, egzisztenciájuk, munkájuk van Magyarországon, a kötődésük erős, ez is amellett szól, hogy nem fognak eltűnni a hatóság elől. Erre figyelemmel a büntetés nagysága nem elég indok a legsúlyosabb kényszerintézkedésre, az alkalmazott enyhébb kényszerintézkedések elegendők arra, hogy a hosszabb tartamú büntetéssel sújtott vádlottakat visszatartsák a szökéstől.

Sem az ítélet, sem a kényszerintézkedések nem emelkedtek jogerőre. A büntetőeljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

---