Januártól komolyabb a munkaügyi bírság a visszaesőknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azok a cégek, akik az elmúlt három évben már hibáztak, a korábbinál jóval tetemesebb büntetésre számíthatnak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Januártól jelentősen megváltoztak a munkaügyi bírságok kiszabása kapcsán alkalmazandó mérlegelési szempontok, miután módosítottak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény vonatkozó pontjain – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Az év elejétől a büntetés kiszabásakor a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések száma mellett azt is figyelembe veszik, ha három éven belül akad legalább egy, a korábbival azonos jogsértés a vállalat múltjában. Különösen fontos, hogy a három évet nem a korábbi munkaügyi ellenőrzés időpontjától, hanem az annak eredményeként meghozott hatósági döntés véglegessé válásától számítják.

Hol lesznek az ellenőrzések?

„Azok a vállalkozások, amelyek munkaügyi ellenőrzés során visszaesőnek bizonyulnak rendkívül módon megnehezíthetik saját sorsukat. A január elejétől életben lévő szabályok szerint ugyanis esetükben a korábbi jogsértést súlyosbító körülményként értékelik a büntetések kiszabásakor, amely a szokásosnál így jóval nagyobb összegre is rúghat” – hangsúlyozza dr. Simon László, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Kiváltképp a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatokban, így az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint a bányászat és az egészégügy terén működő vállalatok részéről indokolt a szokásosnál is nagyobb fegyelem és figyelem. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmúlt év végén kiadott közleménye ugyanis arra hívta fel figyelmet, hogy az idei év során a munkavédelmi ellenőrzések az említett ágazatokban lesznek intenzívek, de az építőiparban nagy számban várhatóak munkaügyi ellenőrzések is.

A részmunkaidősök munkaidőkeretét is ellenőrzik

Más területen dolgozó cégek sem nyugodhatnak meg azonban, ugyanis a tárca hozzátette, hogy munkaügyi ellenőrzéseket – többek között a fekete foglalkoztatás miatt – az építőiparon kívül is nagy számban tartanak. Ezek szükségességét többek között az ellenőrzések tavalyi, harmadik negyedéves adatai is igazolják, amelyek szerint a foglalkoztatók 70 százalékánál tártak fel a vizsgálatok munkaügyi jogsértéseket. E mellett a fekete foglalkoztatás az ellenőrzések során érintett munkavállalók több mint 15 százalékánál volt bizonyított.

Az eredmények alapján továbbra is kifejezetten gyakorinak számít a részmunkaidőben foglalkoztatottként bejelentett munkavállalók teljes állásban történő foglalkoztatása, amelyet a munkáltatók jellemzően több havi munkaidőkeret alkalmazásával igyekeznek leplezni. Gyakran előforduló szabályszegésként jelenik meg a munkaidő nyilvántartásának elmulasztása vagy valótlan rögzítése, amely az ellenőrzés alá vont munkavállalók közel harmadát érintette.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.