Jogállamisági jelentést hozott a posta


Átfogó reformokra van szükség a lobbizás és a vagyonnyilatkozatok terén, átláthatóvá kell tenni az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszereit. Górcső alá kell venni az állami hirdetéseket, meg kell erősíteni a média függetlenségét, fel kell hagyni a civil szervezetek akadályoztatásával, és a mostaninál lényegesen szigorúbb vizsgálatokon keresztül vissza kell szorítani a korrupciót. Többek között ezeket az intézkedéseket javasolja Magyarországnak az Európai Bizottság frissen megjelent jogállamisági jelentésében.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette a negyedik éves jogállamisági jelentést, amely általános megállapítások mellett a tagállamok – így Magyarország – helyzetét négy különböző területen keresztül külön-külön is megvizsgálja. A szempontok az alábbiak:

  • az igazságszolgáltatási rendszer,
  • a korrupcióellenes keretrendszer,
  • a médiapluralizmus és a média szabadsága,
  • valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.

A jelentés általánosságban kimondja, hogy míg egyes EU-tagállamokban továbbra is fennállnak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, az előrelépés is jól látható, a tagállamok a tavalyi vállalások mintegy 65 százalékát teljesítették részben vagy egészben.

Igazságügyi reformok

Ami az igazságügyi reformokat illeti: ezek továbbra is kiemelt helyen szerepelnek, sok tagállam követte is a 2022-es ajánlásokat, és végrehajtotta az RRF keretében elfogadott reformokat.

A jelentésben kiemelik azt is, hogy számos tagállam továbbhaladt a bírói függetlenség megerősítését célzó fontos reformok terén vagy azokat véglegesítette. Például a bírói tanácsok függetlenségének és hatékonyságának erősítésére irányuló jogalkotási erőfeszítéseket, a bírói kinevezési eljárásokat és a legfelsőbb bíróságaik működését javították, vagy legalább lépéseket készítenek elő az igazságszolgáltatási tanácsok megerősítésére, ügyészségi szolgálatok autonómiája.

Magyarországot illetően ugyanakkor aggályokat fogalmaztak meg: azt elismerték, hogy a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó intézkedések hozzájárulhatnak a testület átláthatóbb működéséhez, illetve a közvetlen politikai befolyás csökkentéséhez, az alsóbb szinteken azonban továbbra is aggodalomra ad okot az ügyek elosztásának átláthatatlansága. De Magyarországnak intézkedéseket kell hoznia többek között a lobbizásra és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó átfogó reformok ügyében is.

A fékek és ellensúlyok rendszere

A nemzeti emberi jogi intézmények, az ombudsmanok és más független hatóságok státusza egyes tagállamokban tovább erősödött – mutat rá a jelentés. A legtöbb tagállamban kedvező és támogató környezet létezik a civil társadalom számára, és néhányuk intézkedéseket tesz a további támogatás érdekében.

Néhány tagállamban azonban még mindig nincs formális keret az érdekelt felekkel folytatott konzultációra, vagy azt a gyakorlatban nem követik kellőképpen. Így a civil társadalmi szervezetek és az emberi jogok védelmezői továbbra is kihívásokkal néznek szembe, például finanszírozási problémákkal és különböző korlátozásokkal küzdenek.

A bizottság szerint Magyarország helyzete ezen a területen sem fényes. Nem tartják szerencsésnek, hogy a döntéshozók a veszélyhelyzetre hivatkozva különleges, rendeleti kormányzást alakítottak ki, ami aláássa a jogbiztonságot Magyarországon.

Ugyancsak kérésként hangzott el egy biztonságos polgári tér kialakítása, ahol nem állnak a civil szervezetek útjába.

A jelentésnek döntő szerepe van abban, hogy Magyarország megkapja-e a bizottság által blokkolt uniós forrásokat, amelyekről bár a kormány nem akar lemondani, egyre többször merül fel a B terv lehetősége is.

A korrupció és a pluralizmus témaköréval kapcsolatos javaslatok a TELJES cikkben olvashatók.

Forrás: Index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.