Jogász Vándorgyűlés: fókuszban az új Ptk.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Jogász Egylet Pécsett megrendezett 34. Jogász Vándorgyűlésének fókuszában az új Ptk. állt,  a rendezvény egyben szakmai továbbképzést is jelentett a résztvevőknek. A hatályba lépéshez szükséges jogalkotási kérdéseken kívül számos új jogintézmény, többek között a bizalmi vagyonkezelés is témája volt a rendezvénynek.


A Magyar Jogász Egylet Pécsett megrendezett 34. Jogász Vándorgyűlésének házigazdája az MJE Baranya Megyei Szervezete volt. A Vándorgyűlés programja egyben szakmai továbbképzést is jelentett. A plenáris ülés és a szekció ülések az alábbi témák köré épültek:

Plenáris ülés: Jogalkotási feladatok az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatosan

Szekcióülések:

  •     Csalódások és félelmek – az új Ptk. személyiségi és dologi részével kapcsolatban
  •     Az öröklési jog szabályainak változásai az új Ptk.-ban
  •     A polgári perjogi kodifikáció kezdeti lépései
  •     Gazdasági bűncselekmények, a jogi személyek büntetőjogi felelőssége
  •     Szerződéses biztosítékok változása az új Ptk.-ban
  •     Zálogjog, mint dologi biztosíték az új Ptk.-ban
  •     Nyugdíjrendszer alul- és felülnézetből
  •     Az információ hatalom – az adóhatóságoknak is
  •     Vállalkozási szerződés az új Ptk.-ban
  •     A bizalmi vagyonkezelési szerződés az új Ptk.-ban
  •     A közigazgatási bírság a gyakorlatban

Jogalkotási feladatok  az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatban

A Vándorgyűlés idején még nem fogadta el a Parlament az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket, ezért a plenáris ülés főleg az új Ptk.-ról szólt. Az előadás címében megjelölt, az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos jogalkotási feladatokra, ha nem is részletesen, de azért kitért az előadó. (A parlament csak a Vándorgyűlést követően hagyta jóvá az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló jogszabályt.)

Az új kódex normái a szaktárca szerint még hosszú évtizedekig felvetnek a Ptk. és a korábbi magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket. Így a cél olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó.

Az október utolsó hétfőjén elfogadott jogszabály a Ptk. alkalmazhatóságára nézve ad iránymutatást, így azt is rendezi, hogy a kódex rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyokra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető, módosító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni.
Az új Ptk.-hoz igazítva változtattak a jogi személyek átalakulásának szabályain is.

Az előírásokat – amelyek az egyesületekre és az alapítványokra nem vonatkoznak – az új Ptk. hatálybalépése után kell majd alkalmazni.

A törvény meghatározza a társaságok egyesülésének, szétválásának, átalakulásának általános, valamint társasági típusonkénti részletszabályait. Az előbbibe tartozik, hogy az átalakulásról továbbra is két ülésen kell határoznia a társaság döntéshozó szervének, amely az elsőn az átalakulás tényét, a másodikon a vonatkozó dokumentumokat fogadja el. Továbbra is főszabály a közzétételi kötelezettség, valamint az, hogy a változtatás bírósági bejegyzéssel zárul. A törvény tartalmazza a jogutódlás kérdéseit is.

Mint tudjuk, önálló fejezet taglalja a részvénytársaságok egyesülését, szétválását, valamint a szövetkezetekre vonatkozó előírásokat. A társaságoknak az új Ptk. életbelépésével nem kell azonnal változtatniuk a létesítő okiratukon, ezt elegendő lesz akkor módosítani, amikor ezt maguktól is megtennék.

A jövőben egységes lesz a gondnokoltak nyilvántartása és az előzetes jognyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok. Az erről szóló törvényt szintén október végén hagyták jóvá a képviselők. A jogszabály új nyilvántartási rendszert hoz létre a gondnokoltaknak. Emellett az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, ezért a gondnokoltak nyilvántartási rendszerét ezzel is össze kell hangolni.

A két országos nyilvántartás működtetésére és ennek érdekében az adatok kezelésére a törvény az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét jelöli ki, mivel jelenleg is ő kezeli a gondnokoltak nyilvántartását. A javaslat szerint a nyilvántartásokat elektronikus úton kezelik, abba a járásbíróságok vezetik be a törvény által előírt adatokat, az adatszolgáltatást viszont már az OBH elnöke végzi.

A nagykorúak védelme érdekében bevezetett előzetes jognyilatkozatban a nagykorú, még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell majd jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által működtetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

Az Országgyűlés elfogadta az új Ptk.-val összefüggésben a szomszédjogi szabályozást is, amely alapvetően nem változtatja meg a korábbi rendelkezéseket. A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseket, amelyek közvetlenül az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyaira vonatkoznak, és eligazítást nyújtanak a csak konkrét szabállyal rendezhető élethelyzetekben.

Így egyebek mellett továbbra is megmarad az a szabály, amely lehetővé teszi a Ptk.-tól való eltérést más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály számára, illetve a felek megállapodása esetén.
Az elfogadott jogszabály rendezi a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetőségét.

Polgári perjogi kodifikáció

Visszatérve a Vándorgyűlés előadásaira, az egyik szekció témája a polgári perjogi kodifikáció kezdeti lépéseire vonatkozott. Németh János szerint a Pp. mára elvesztette identitását. Rendszertani, történeti értelmezésre alkalmatlan, mivel az elmúlt 60 év alatt több mint 130 módosítása volt. A hatályos törvény szinte már szétesett, elsősorban azért, mert gazdasági problémákat is ezzel akart a jogalkotó megoldani.

Németh Jánostól megtudtuk, hogy az új Pp. megalkotására létrejött egy kodifikációs főbizottság és kodifikációs szerkesztőbizottságok is alakultak. Mintegy 100 szakemberből 8 témabizottság jött létre. Ezek októberben elkezdték működésüket.

A kodifikáció célja a jogvédelem biztosítása. Felmerült, hogy a Pp. őrizze meg jelenlegi szerkezetét, és a jelenlegi szabályokból csak azok változzanak, amelyek helytelennek bizonyultak.

A másik előadó, Murányi Katalin a gyakorló bíró szempontjait figyelembe véve tartotta meg előadását. Elsősorban arról beszélt, vajon mit vár a bíró az új Pp.-től. A hatályos Pp. esetében a sok módosítás miatt a bíróknak nehéz az alkalmazandó szabályok megtalálása. Az új Pp.-től az egyszerű, áttekinthető és gyors eljárás lehetőségét várja, továbbá azt, hogy az új kódex ne állítson a bírák elé teljesíthetetlen eljárási határidőket.

Réti László az ügyvédek szempontjaira volt figyelemmel, amikor felhívta a figyelmet a meglévő intézmények átgondolására és új jogintézmények meghozatalára. Alapjogi gondolkodást vár a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az új kódextől, s ehhez kapcsolódóan a bíró aktív és passzív feladatainak pontos meghatározását, a meglévő jogintézmények átgondolását és újraszabályozását. Véleménye szerint az új kódexben a magánautonómia az ügyvédek kötelezettségeit fogja emelni, magasabb fokra helyezni.

Bár mi jogászok, nem szeretjük, ha folyton új jogszabályokat kell tanulnunk, a Pp. esetében mégis várjuk, hogy a XXI. század igényeit is kielégítő új eljárási törvény szülessen, mely a per összes szereplőjére tekintettel van.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

AI fronton is élesedik a verseny az EU és az USA között

Helyi nyelveket beszélő, mesterséges intelligencia alapú chatbotok fejlesztésén dolgozik az Európai Unió, nehogy az amerikai technológia és az amerikai vállalatok felzabálják a kontinens piacát és kultúráját – írja az Euronews.

2024. április 12.

Európai parlamenti állásfoglalás: az abortuszhoz való jog alapvető jog

Az abortuszhoz való jog alapvető jog, az európai uniós tagállamoknak teljes mértékben büntethetetlenné kell tenniük a művi terhességmegszakítást, az abortuszt ellenző csoportok és szervezetek uniós finanszírozását meg kell szüntetni – jelentették ki az Európai Parlament képviselői Brüsszelben, az EP plenáris ülésén csütörtökön elfogadott állásfoglalásban.

2024. április 12.

Rétvári Bence: hamarosan tovább szigorodhat a gyermekvédelmi törvény

Az erőteljesebb hatósági fellépés következtében egyre emelkedik a pedofil bűncselekmények miatt indított nyomozások száma – mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet, hogy heteken belül tovább szigorodhat a gyermekvédelmi törvény.