Jogegységi határozatokat vizsgált felül a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyolc korábbi jogegységi határozatot, tíz polgári kollégiumi véleményt, valamint az elvi irányítás 1998 előtti eszközei közül további 44 iránymutatást találtak az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak.


Bár az új polgári törvénykönyv (Ptk.) március 15-én hatályba lép, a bíróságoknak a korábban keletkezett jogviszonyokból származó jogvitákban még hosszú ideig alkalmazniuk kell a régi Ptk.-t, valamint a Kúria ahhoz kapcsolódó elvi iránymutatásait – közölte a Kúria sajtótitkársága.

A közleményben az áll: a régi Ptk. alapján, illetve az új Ptk.-ba beépült jogterületek jogszabályai alapján meghozott elvi iránymutatások automatikusan nem lehetnek irányadóak az új Ptk. alkalmazási körébe tartozó esetekben. Emiatt a Kúriának felül kellett vizsgálnia a korábbi anyagi jogi tárgyú elvi iránymutatásait abból a szempontból, hogy melyek azok, amelyek megfelelően irányadóak lehetnek az új Ptk. alkalmazása körében is. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései alapján ezt a felülvizsgálatot a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi tanácsként hétfőn elvégezte.

A felülvizsgálati eljárásban nyolc korábbi jogegységi határozatot, tíz polgári kollégiumi véleményt (illetve azok egyes pontjait), valamint az elvi irányítás 1998 előtti eszközei közül további 44 iránymutatást (illetve azok egyes pontjait) találtak az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak.

Az elvi iránymutatások közül 41-et azért nem kellett az új Ptk. alkalmazásában irányadónak tekinteni, mert az azokban foglalt elvi tételeket a jogalkotó már beépítette az új Ptk.-ba.

Egyúttal a jogegységi határozat hatályon kívül helyezett, illetve meghaladottá nyilvánított 34 olyan korábbi anyagi jogi tárgyú iránymutatást, amelyek már az új Ptk. hatálybalépésétől függetlenül sem alkalmazhatóak az életviszonyok, illetve az alapul szolgáló más jogszabályok változása miatt.

A felülvizsgálat nem terjedt ki az új Ptk. szabályozási területéhez nem kapcsolódó elvi iránymutatásokra.

(Forrás: MTI)

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 07.:  Az érvénytelenség az Új Ptk.-ban – Dr. Darázs Lénárd

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.