Jogsértő volt az SNI-s gyermek eltanácsolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterétől kérte a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az iskolából kizárást lehetővé tevő fegyelmi büntetés eltörlését vagy legalább hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tanuló állapotának megfelelő új iskola kijelölésére a szakértői bizottság közreműködésével.

Az alapügy

Az alapvető jogok biztosa egy speciális lakásotthonban elhelyezett enyhe értelmi fogyatékossággal élő, speciális szükségletű tanuló ügyében indított vizsgálatot. A gyermek ekkor már több mint egy éve nem járt iskolába, nem jutott hozzá a fejlődéséhez szükséges más ellátásokhoz sem.

Dr. Kozma Ákos az AJB-745/2020. számú ügyben készült jelentésében feltárta, hogy a kijelölt iskola a sajátos nevelési igényű tanulót iskolából kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az iskola nevelőtestülete ezen intézkedésével „felülbírálta” a szakértői bizottságok által kiadott véleményt, aminek épp az a célja, hogy biztosítsa a megfelelő oktatás feltételeit.

Az ilyen kizáró iskolai döntés következményei súlyosak, ugyanis ekkor az érintett tanuló törvényes képviselőjének lenne a feladata megfelelő másik iskola megtalálása iskolai segítséggel. A sajátos nevelési igényű tanulót azonban eleve csak a szakértői véleményben kijelölt iskola veheti fel, veheti át. Így a törvényes képviselő jogszerűen, különösen néhány nap alatt csak akkor találhatna megfelelő iskolát, ha az iskolaváltást a szakértői bizottság szinte soron kívül jóváhagyja.

Az ombudsman döntése

Dr. Kozma Ákos ombudsman megállapította, hogy a tanuló fegyelmi büntetéssel való kizárása miatt a további oktatásban való részvétele tartósan akadályozottá válhat, a törvényi garanciák nem érvényesülnek, mindezek pedig hatásukban alkalmasak arra, hogy a jogbiztonság követelményével és az érintett tanulók oktatáshoz való jogával összefüggő visszásságot okozzon.

Az ombudsman feltárta emellett az egyedi ügyben, hogy – bár a körülmények feltárása egyértelműen indokolhatta – a köznevelési törvény által rögzített iskolakijelölésre megállapított eljárási határidőt mind az elsőfokú, mind a másodfokon eljáró köznevelési hatóság túllépte.

Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, kérte a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az iskolából kizárást lehetővé tevő fegyelmi büntetés eltörlését, vagy legalább hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tanuló állapotának megfelelő új iskola kijelölésére a szakértői bizottság közreműködésével.

A szabályozás kiegészítését kezdeményezte annak érdekében, hogy a nevelésbe vételi határozat tartalmazza a kirendelt gyermekvédelmi gyám, helyettes gyermekvédelmi gyám telefonszámát és elektronikus postacímét is. Javasolta a miniszternek, hogy hozzanak létre a kettős szükségletű gyermekek ellátására specializálódott olyan intézményeket, amelyek alkalmasak az ott elhelyezett gyermekek gondozására, nevelésére, oktatására. A biztos szerint szükséges olyan képzés, továbbképzés indítása, amely kifejezetten a kettős szükségletű gyermekek ellátására készíti fel a nevelőszülőket.

Dr. Kozma Ákos az egyedi ügyben felkérte a szakszolgálat igazgatóját, hogy fordítson figyelmet arra, hogy a hivatalos honlapon tüntessék fel a kirendelhető gyermekvédelmi gyámként, helyettes gyermekvédelmi gyámként kirendelhető személy nevén, telefonszámán kívül az elektronikus postacímét. Kezdeményezte az iskola igazgatójánál, hogy a jövőben fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek tankötelezettség-teljesítését biztosító jogszabályi rendelkezések betartására.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.