Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen


Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.

Európa idén nyáron a sportvilág központjává válik: július 26-án Párizsban kezdetét veszi a 34. Nyári Olimpia, előtte pedig a németországi Labdarúgó Európa-bajnokság és a Tour de France vonz majd a képernyők elé több millió sportrajongót világszerte. Az EUIPO „Play Fair” kampányával arra buzdítja a szurkolókat, hogy csak a legális közvetítéseket nézzék és eredeti sportfelszereléseket vásároljanak, hiszen ezzel a sportvilág valamennyi szereplőjét, köztük a sportolókat is támogatják, hiszen a szellemitulajdon-jogok hasznosításából származó bevételeket elosztják a sportolók és a szervezetek között.

Milliók néznek illegális csatornákon sportközvetítéseket

Az illegális sportközvetítések elterjedése komoly problémát jelent a sport finanszírozása szempontjából és súlyos következményekkel járhat az egész sportvilágra nézve. Az EUIPO felmérés szerint az EU polgárainak 12%-a követ illegális csatornákon keresztül sporteseményeket.

A fent említett 2023-as tanulmányból, amely az európai uniós polgárok szellemi tulajdonhoz fűződő viszonyát vizsgálta, kiderült, hogy az illegális tartalmakat fogyasztók többsége (65%) elfogadhatónak tartja az online tartalom illegális megszerzését, vagyis a kalózkodást, ha az adott tartalom nem érhető el az előfizetésük keretében. Összességében azonban a megkérdezettek 82%-a tisztában van azzal, hogy a digitális tartalmak illegális forrásokból történő beszerzése káros következménnyel járhat.

Az illegális közvetítések követésének aránya országról országra változik: Magyarországon például a legalacsonyabb, mindössze a megkérdezettek 6%-a – a 15-24 éves fiatalok 17%-a –, más uniós országokban, például Franciaországban ez az arány 11%. A legtöbb illegális tartalomfogyasztás pedig Bulgáriában (21%) és Görögországban (20%) tapasztalható.

Az EUIPO szerzői jogi online jogsértésekről szóló tanulmánya szerint a streaming az illegális televíziós tartalmakhoz való hozzáférés legnépszerűbb módszere – az EU-ban a kalózkodás 58%-a streaming, 32%-a pedig letöltés formájában történik.

Hamisított sportcikkek: egy 850 millió eurós probléma

A „Fake Star” művelet – amely az ismert márkák jogait sértő hamisított áruk ellen irányuló kezdeményezés – az Europol koordinációjával és 20 ország hatóságainak aktív részvételével jelentős eredményeket hozott: Európa-szerte 8 millió hamisított luxus- és sportcikket foglaltak le. A hamis termékek között voltak textíliák, lábbelik, címkék, bőráruk és ruházati kiegészítők, beleértve a sportcipőket és sportruházatot is. Ezek becsült kiskereskedelmi értéke eléri a 120 millió eurót.

A hamis termékek értékesítése az EUIPO adatai szerint évente 850 millió euró veszteséget okoz, ami az ágazat teljes értékesítésének 11%-át teszi ki. Arányaiban Románia, Litvánia és Magyarország szenvedi a legnagyobb kárt, ahol a hamisított sporteszközök az összes elveszett értékesítés akár 20%-át is kitehetik.

Fontos megjegyezni, hogy ez a számadat nem tartalmazza például a hamisított futballmezeket vagy sportcipőket, amelyek a hamisított ruházati cikkek jelentős részét képezik Európában – becslések szerint évente összesen 12 milliárd euró értékben.

A hamisításnak számos további káros következménye is lehet. A bevételkiesés és a munkahelyek elvesztése mellett – amint azt a ruházati, kozmetikai és játék szektorok hamisításának gazdasági hatásairól szóló EUIPO tanulmány is bizonyítja – a vállalatok márkahírneve is csorbul az alacsonyabb minőségű másolatok miatt. Ez a folyamat kihat a kis- és középvállalkozások innovációs hajlandóságára is, mivel csökken a bizalom a befektetések megalapozottsága iránt. A hamisítás társadalmi következménye a fogyasztók egészségének veszélyeztetése is, hiszen a hamisított termékek gyakran nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak, és mérgező vagy veszélyes anyagokat tartalmazhatnak.

Az EUIPO felmérése7alapján az EU-ban a 15-24 éves fiatalok átlagosan 10%-a tudatosan vásárolt hamisított sporteszközöket, a leggyakrabban a görög fiatalok – akiknek 18%-a tett így. A magyar fiatalok körében alacsonyabb, 7% ez az arány. Ezzel szemben az európai 15-24 éves fogyasztók 7%-a véletlenül vásárolt hamisított termékeket.

A „Play Fair” kampány arra ösztönzi az embereket, hogy vegyék komolyan a sport és az eredeti termékek támogatásának fontosságát, mivel csak így lehet hatékonyan megvédeni az európai és ezen belül a számunkra kiemelten fontos hazai sportágazatot az IP jogsértések által okozott gazdasági és társadalmi károktól.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.