Kartellbírság: új eljárás jön a GVH-tól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria új eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a bankok végtörlesztési kartellgyanúja miatt kiszabott bírság ügyében kedden Budapesten kihirdetett határozatában, viszont a jogsértést megállapító részt helybenhagyta.


A GVH 2013-ban tizenegy pénzintézetre összesen 9,488 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a végtörlesztés korlátozására, azaz a hitelkiváltás intenzitásának csökkentésére és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogására irányuló összehangolt magatartás miatt.

Az indoklás során a kúriai tanács elnöke előadta: megállapítható volt az a tényállás, hogy a 2011. szeptember 15-i találkozón a bankok képviselői erről a témáról (a végtörlesztésről) beszéltek. A Kúria szerint a nyilatkozatokból kiderült, evidens volt a résztvevők számára, hogy a tömeges hitelkiváltás hátrányos lenne a szektorra nézve, amint ez abban az e-mailben szerepelt, amit az egyik bank képviselője küldött el a találkozót követően. 

Összességében megállapítható, hogy magas szintű banki döntéshozók találkoztak, akik részt vesznek a banki stratégia kialakításában – szögezte le.

A banki vezetők kétoldalú megbeszéléseiről elmondta, hogy ezek súlya lényegesen csekélyebb, de elképzelhető itt is az információmegosztás, ami jogsértő.

A Kúria szerint a tényállás az, hogy a bankok a korlátozás érdekében összehangolták a stratégiájukat, azonban azt nem lehet állítani, hogy emiatt nem volt verseny.

Úgy vélte, a piacmeghatározásban, azaz a bírságot megalapozó tényeknél releváns a szakértői vélemény, ami elmaradt az első- és másodfokú bírósági eljárásoknál. A bíróság nem ismerte a végtörlesztéssel nem érintett devizahitelek arányát egyes felpereseknél. Az ügy megismétlése során a „számítási hibákat orvosolni kell”, mivel ha hiba van a piacmeghatározásban, akkor a releváns forgalom meghatározásában is hiba van – mondta a tanács elnöke.

[htmlbox BDT]

 

A több órás tárgyalás során a felperesek jogi képviselői többször felvetették, hogy nem volt átfogó terv, így nem valósult meg az egységes és folyamatos jogsértés, ami a GVH határozatában szerepel. 

A felperes bankok jogi képviselői az MTI-nek az ítélet kihirdetése után azt mondták: a GVH-nak újra kell vizsgálnia elsősorban a bírságolás körülményeit, és azokat a szempontokat, amelyek alapján kiszabták a bírságot. Az ítélet szerintük azt is jelenti, hogy a GVH-nak vissza kell fizetnie a bankok által korábban a hivatalnak befizetett csaknem tízmilliárd forintnyi bírságot.

Az alperes GVH közlése szerint a Kúria megalapozottnak találta a bírság alapjául szolgáló jogsértést, tehát helybenhagyta a versenyhatósági határozatnak a jogsértést megállapító részét, és csak a bírságösszeg tekintetében kötelezte a GVH-t új eljárás lefolytatására a 10 felperesből 8 bank esetében.

A GVH 2013-as határozatában az OTP-t több mint 3,9 milliárd forintra bírságolta, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott. A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak, másrészt korábban nem marasztalták el hasonló jogsértés miatt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Euronews: Párhuzamos EU-elnökséget hirdettek a civilek

Az ősszel a hazai civil szervezetek hét konferenciát rendeznek majd, többek között az erdők helyzetéről, egy akkumulátorstratégia kidolgozásáról és a romák integrációjáról – írja az Euronews.