Kedvező az ügyészség váderedményessége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyészség váderedményessége változatlanul kedvező, tavaly 96,4 százalék volt, vagyis a bírói ítéletek tanúsága szerint az ügyészség az esetek 96 százalékában megalapozottan és helyesen emelt vádat – derül ki Polt Péter legfőbb ügyésznek az ügyészség tavalyi tevékenységéről készített, az Országgyűlésnek szerdán benyújtott beszámolójából.


Polt Péter expozéjában a különböző ügytípusok közül külön szólt a korrupciós bűncselekményekről, közölve, hogy a 2012-es 828 és a 2013-as 1105 korrupciós bűncselekmény után tavaly a számuk 3269-re nőtt. Az okokról azt mondta, hogy jelentős előrehaladást értek el a felderítésben, így szerinte a növekvő számadat „a látens bűnözés jobb felderítéséből adódik”.

Összegzése szerint az ügyészség tevékenységét a törvényesség, a hatékonyság és a stabilitás jellemezte, „úgy érezzük, eleget tettünk törvényi kötelezettségeinknek”.

(Forrás: MTI)

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Polt Péter 91 oldalas beszámolója szerint az ügyészség 2013-ban is megfelelt az alaptörvényből és a jogszabályokból eredő követelményeknek és eredményesen teljesítette a feladatait. Az ügyészségekre tavaly 1 198 943 ügy érkezett, ebből 901 635 (75,2 százalék) a büntetőjogi, míg 297 308 (24,8 százalék) a közjogi szakágat érintette.

Az ügyészség váderedményessége változatlanul kedvező, 96,4 százalékos volt tavaly – 2012-ben ez az arány 95,9 százalék volt. (Az ügyészség a vádat elsődlegesen akkor tekinti eredményesnek, ha a bíróság a vádlottat legalább egy bűncselekményben elmarasztalta, ha a felmentő rendelkezés mellett kényszergyógykezelést rendelt el vagy szabálysértést állapított meg.)

A tavalyi év különösen nagy kihívást jelentett a büntető szakág ügyészei számára – írták -, mivel az új büntető törvénykönyv 2013. július 1-jén lépett hatályba, és jelentősen átalakította az általános és a különös rendelkezéseket.

Tavaly 377 829 bűncselekményt regisztráltak, ez az előző évhez képest 20 százalékos csökkenést jelent (2010-ben 447 186, 2011-ben 451 371, 2012-ben 472 236 bűncselekmény került a nyilvántartásba), és 103 672 bűnelkövetőt regisztráltak (2010-ben 122 529-et, 2011-ben 112 895-öt, 2012-ben 100 239-et).

Az elmúlt évben a vádemelési javaslatok több mint 83 százalékát 30 napon belül dolgozták fel az ügyészek, ez 7 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A tájékoztatás szerint tavaly kiugró mértékben, 45,6 százalékkal, mintegy húszezerre nőtt a lehető leggyorsabb felelősségre vonást szolgáló úgynevezett bíróság elé állítások száma (ezt a köznyelvben gyorsított eljárásként emlegetik). Hozzátették: 2013-ban az összes vádemelés 21,1 százalékában, 13 532 ügyben került sor ilyen eljárásra.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Emlékeztettek rá: az új Btk. egyik jelentős rendelkezése az egyes súlyos bűncselekmények miatti büntethetőség kiterjesztése a 12-14 év közötti életkorúakra. Tavaly 18 ügyben 19 12-14 év közötti gyermek gyanúsítotti kihallgatására került sor, egy esetben életveszélyt okozó testi sértés bűntette, a többi esetben rablás bűntette miatt, a legjellemzőbb elkövetés a 14-18 év közötti társakkal megvalósított csoportos rablás volt.

2013-ban büntetőügyben 7 országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész.

A szerteágazó közjogi feladatok közül kiemelendő, hogy a termőföld tulajdonjogának, használatának jogellenes megszerzése tárgyában 2013-ban 58 esetben – amelyből 41 megkeresés állami vezetőtől érkezett – jártak el az ügyészi szervek. A beszámolási időszakban 9 keresetet nyújtott be az ügyész a semmis szerződést támadva a termőföld megszerzését tiltó, korlátozó rendelkezések megsértése miatt – közölték.

A beszámoló szerint Polt Péter legfőbb ügyész – a korábbi évekhez hasonlóan – aktív szerepet vállalt az egyes regionális, európai uniós vagy összeurópai szinten működő, ügyészeket, legfőbb ügyészeket tömörítő hálózatok és munkacsoportok szakmai munkájában.

A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója megtalálható az ügyészség hivatalos honlapján is.


Kapcsolódó cikkek