Kevesebb az ügy a Fővárosi Törvényszéken

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentősen csökkent a folyamatban lévő ügyek száma, javult az ítélkezés minősége, és kedvezőek az elektronikus eljárások első tapasztalatai a Fővárosi Törvényszéken – mondta Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke a múlt évet értékelő sajtótájékoztatóján kedden Budapesten. 

A folyamatban lévő ügyek száma 2012 és 2016 között csaknem 100 ezerről valamivel több mint 75 ezerre csökkent – mondta az elnök.

A kerületi bíróságokra érkezett összesen csaknem 160 ezer ügy legnagyobb része, több mint negyede polgári, gazdasági, ebben szerepet játszanak 2013 óta a devizahiteles ügyek. A főváros helyi bíróságaira érkező ügyek ötöde szabálysértési ügy, további mintegy 15-15 százaléka pedig büntető, illetve végrehajtási ügy. A törvényszéki szintre – ahol a jelentősebb súlyú, illetve bonyolultabb megítélésű eseteket tárgyalják – összesen mintegy 225 ezer elsőfokú ügy érkezett, melynek csaknem 90 százaléka, csaknem 200 ezer cégügy. A polgári, gazdasági és felszámolási ügyek két százalék körül vannak, a büntetőügyek pedig a törvényszékre érkező esetek kevesebb mint egy százalékát teszik ki.

A törvényszék elnöke kiemelte: megítélése szerint sikeres az az ügyészségi törekvés, hogy a kisebb súlyú ügyekben – például ittas vezetés, kisebb értékre elkövetett vagyon elleni cselekmények – az olyan gyorsabb és költséghatékonyabb eljárási formákat válasszák, mint például a vádelhalasztás, tárgyalás mellőzése, illetve gyorsított eljárás. Ennek köszönhetően a bíróság is a nagyobb súlyú, illetve bonyolultabb ügyek megoldására koncentrálhat.  v  

A törvényszéki szintre fellebbezés folytán érkezett összesen mintegy 22 ezer másodfokú ügy csaknem fele polgári, csaknem 40 százaléka pedig büntetőügy. A gazdasági, munkaügyi és közigazgatási másodfokú ügyek egyaránt 5 százalék alatt maradtak.

Tavaly nyártól bizonyos feltételek megléte esetén a polgári perekben már kötelező elektronikus formában eljárni, 2016 második félévében 11 ezer ilyen eljárást kezdeményező irat érkezett, és összesen több mint 100 ezer elektronikus irat keletkezett.

Az elnök hozzátette: bár sokat kellett várni a magyar nyelvű beszédfelismerő programokra, de most már végre megkezdődhet a tesztelésük, és így a bíróságokon a mindmáig meghatározó gépírói munka remélhetőleg rövidesen nagyrészt kiiktatható lesz.

Fazekas Sándor elmondta, hogy jelentősen csökkentek az egy bírónál egyszerre folyamatban lévő ügyek. Míg 10-15 éve még 200, esetenként akár 300 ügyet is tárgyalt egyszerre egy bíró, manapság ez a szám a kerületi bíróságokon polgári ügyekben átlagosan 100, büntető-, közigazgatási és munkaügyi ügyszakban 70 körül mozog és a törvényszéki első fokon is csak gazdasági ügyszakban haladja meg a 100-t. A törvényszéki másodfokú ügyeknél polgári, közigazgatási és büntető ügyszakban is 120 körül van az egy bírónál egyszerre folyamatban lévő ügyek száma, és egyedül a másodfokú munkaügyi pereknél jóval több, átlagosan 173 ez a szám.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Lényeges csökkent 2012 és 2016 között a folyamatban lévő, két évnél tovább tartó eljárások száma. Míg 2012-ben még 5717 ilyen volt, addig 2016-ban már csupán 3106. 

Az ítélkezés minőségi mutatói is jók, a legtöbb ügyszakban csupán az ügyek kevesebb mint 10 százalékát helyezik hatályon kívül és adják vissza megismételt eljárásra a másodfokon eljáró felsőbb bíróságok, ami elfogadható arány – mondta a törvényszék elnöke.

Javulásra van szükség ugyanakkor a törvényszéki gazdasági ügyszakban, ahol az ügyek 17 százalékát kell megismételni. A bírósági vezetés folyamatosan vizsgálja a hatályon kívül helyezett ügyeket, és igyekszik kiszűrni, orvosolni a tipikus, illetve az esetleg egy-egy bíróra jellemző hibákat.

Kérdésre válaszolva az elnök elmondta, hogy az ítélkező munkára alkalmatlan bíráktól szükség esetén megválnak, de ilyen eljárást ritkán kell lefolytatni, az érintettek többnyire maguktól távoznak. Egyébként pedig annyira szigorúak a bírói kinevezés feltételei és az ahhoz vezető kiválasztási folyamat, hogy ilyen problémával ritkán találkoznak.

Fazekas Sándor kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében első fokon eljáró bírói tanács elnöke a fél éve kihirdetett ítéletet még nem foglalta írásba. A bíró a vezetői felelősségre vonás során az ügy méreteire hivatkozott, ugyanis az iratok összességében több tízezer oldal terjedelműek.

Az elnök azonban – amint a sajtótájékoztatón elmondta – ezt nem tudta elfogadni, és megvonta a bíró otthon dolgozási kedvezményét, mire a bíró lemondott. Azóta lemondási idejét tölti és az elsőfokú döntés írásba foglalását végzi, ami mintegy 90 százalékos készültségi fokon áll. 

A hivatásrend tekintélyét nem erősítették a történtek – jegyezte meg Fazekas Sándor.

Póta Péter, a törvényszék szóvivője a sajtótájékoztatón elmondta: a Quaestor-ügyben a kizárt szakértő helyett újat rendel ki az eljáró bíró. Jelenleg a vád és a védelem is a szakértő által megválaszolandó kérdéseket fogalmazza. Eközben a tárgyalás zavartalanul folyik. Ezekben a napokban a vád egyik tanúját hallgatják meg, miközben az ügyvédek vitatják, hogy a tanú nyomozás során tett vallomásai mennyiben használhatók fel, vallomástételre alkalmas egészségi állapotban volt-e akkor a tanú.

A Vizoviczki-ügyben a vádlott a legutóbbi tárgyaláson több száz oldalas szakértői véleményt nyújtott be, az ügyészség pedig kiterjesztette a vádat, és immár ületszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt kéri a vádlottak elmarasztalását. A tervek szerint márciusban születhet elsőfokú ítélet – tette hozzá a törvényszék szóvivője.

(MTI)

---