Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A médiaszolgáltató eleget tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ha legalább utalásszerűen informálja a közönséget a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről.
A Kúria a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi kötelezettségét értelmezve, a kialakult alkotmánybírósági és bírósági jogértelmezés mentén rámutatott arra, hogy a médiaszolgáltatónak biztosítania kell az általa közzétett tájékoztatással, hírrel összefüggésben az abban érintettek részérő létező ellentétes álláspontok megismertetését. Ezáltal kerülhet a közönség abba a helyzetbe, hogy a tájékoztatás, a hír témáját képező eseménnyel, vitatott kérdéssel kapcsolatban valamennyi releváns információhoz hozzájutva, sokoldalúan tájékozódva véleményt alkosson.
Mindazonáltal, a kiegyensúlyozottság keretei között csupán az megengedhetetlen, hogy a médiaszolgáltató teljes egészében mellőzze a közönség informálását a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről. Ha a médiaszolgáltató legalább utalás szintjén bemutatja a releváns, szembenálló véleményeket, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi kötelezettségének eleget tesz.
A konkrét ügyben a Kúria megállapította, hogy a felperes által kifogásolt televíziós műsor ezeket a követelményeket kielégítette, a médiaszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét. A vitatott műsor témáját képező, a birtokvédelmi perben eljáró polgári bíróság elsőfokú ítélete egy jogvitát zárt le, így a nézőknek már az ítélet rendelkező része lényegének ismertetése alapján nyilvánvaló kellett, hogy legyen, hogy az érintett felek ellentétes álláspontot képviselnek. Emellett a műsorvezetők és a stúdióvendégek külön is több alkalommal utaltak az ellentétes álláspontok, szembenálló vélemények létezésére, mondanivalójukat ebben a kontextusban helyezték el, ebben a relációban fogalmazták meg, így e körülményről a közönség tudomást szerezhetett.
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével ellentétes módon jogsértő egyedül az lehetett volna, ha a kifogásolt műsorból még csak említés szintjén sem derült volna ki, hogy ellentétes álláspontok mentén zajló peres eljárás eredményéről, illetve az elsőfokú ítélet eltérő értelmezéséről, az azzal kapcsolatos szembenálló véleményekről van szó, és a médiaszolgáltató a főbb nézetkülönbségekre egyáltalán nem utalt volna. A konkrét esetben azonban a médiaszolgáltató a törvényi kötelezettsége teljesítéséhez szükséges és elégséges mértékben, ellenpontozásra alkalmas módon megjelenítette a két oldal ellentétes álláspontját, szembenálló véleményét.
Kétségtelen, hogy e kétféle álláspontról, véleményről szóló tájékoztatás mélysége, részletessége, időtartama nem volt azonos, és lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a birtokvédelmi perben érintett alperesi oldal nézőpontja, de ez a szerkesztői szabadság adta lehetőségekre is figyelemmel, a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás megállapíthatóságát lehetővé és szükségessé tevő reális küszöböt nem érte el.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!