Kitiltási ügy: nem nyomoz az ügyészség

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Főügyészség szerint nem indokolt a nyomozás folytatása az úgynevezett kitiltási botránnyal összefüggő bűnügyben.

A főügyészség közleményében azt írta: a kitiltási ügyként ismert bűnügyben a június 7-ei ítélethirdetést követően a Fővárosi Főügyészségre két, politikusok által jegyzett beadvány érkezett. Ezek szerint az ügy „ma még nem ismert szálait egy újabb vagy további nyomozás során lenne indokolt feltárni”.

A beadványok szerint a Fővárosi Törvényszék az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy – a vádirati tényállástól e részben eltérően – a vádlott által átadott, az eljárás tárgyát képező korrupciós üzenet valós volt, azt ismeretlen személy küldte. Az egyik beadvány utalt arra is, a nem jogerős ítélet alapján valószínű, hogy további személyek voltak érintettek a bűncselekményekben.

A Fővárosi Főügyészség a két beadványt megvizsgálta, és megállapította, hogy a tartalmuk alapján a már befejezett nyomozás folytatása iránti kérelemnek tekintendők. Megállapították azt is, hogy a beadványok alapján a nyomozás folytatásának az ügyben nincs helye – olvasható a közleményben.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Megrendelés >>

Hozzátették, miként azt a bíróság szóbeli indokolásában is megállapította, kiterjedt nyomozás folyt arra nézve, hogy az üzenet küldője lehetett-e a megjelölt személy, azonban ez nem vezetett eredményre. 

„A nyomozás azonban még a bíróság szóbeli indokolásában foglaltaknál is szélesebb körű volt, kiterjedt a vádlott kapcsolatrendszerére, ezen belül a sajtóban megnevezett személlyel, illetve gazdaságkutató társasággal való esetleges kapcsolatára, illetve arra is, hogy más, az üzenet küldőjeként szóba jöhető személy azonosítható-e” – közölték.

Kitértek arra: ilyen kapcsolatot a részletes nyomozás sem tudott feltárni, erre vonatkozó adat nem volt kimutatható a lefoglalt, nagy mennyiségű elektronikus levél, a vádlott ismert telefonkészülékének adatállománya és egyéb bűnjelek elemzésével sem. Ebből adódóan jogalkalmazói mérlegelés kérdése, hogy elkövető társak hiányára vagy ismeretlenségére következtetünk.

Anélkül tehát – írták -, hogy a tárgyaláson új adat vagy bizonyíték merült volna fel, a bíróság a meglévő, a nyomozás során beszerzett bizonyítékokat az ügyészségtől eltérően mérlegelte, és ez eredményezte azt, hogy ugyanazon bizonyítékok alapján a bíróság más következtetésre jutott. Egyébiránt szóbeli indokolásában a bíróság sem utalt arra, hogy az üzenet küldője a további nyomozás során felderíthető lett volna.

„A tárgyalás eredményeként tehát nem merült fel olyan új adat vagy körülmény, ami – a beadványokban foglaltak vizsgálatára már kiterjedt – korábbi nyomozás folytatását indokolná” – zárta közleményét a Fővárosi Főügyészség.

A Fővárosi Törvényszék június 7-én két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen azt a férfit, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. 

Az ügyészség szerint az ajánlat pusztán színlelt volt, a bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a konkrétumokat tartalmazó ajánlat valós volt, az ajánlattevő azonban ismeretlen maradt.

(MTI)

---