Kockázatos lett kommentelni Szlovéniában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendőrség bírósági döntés nélkül hozzáférhet a névtelen kommentelők adataihoz.

A szlovén rendőrség bírósági döntés nélkül is hozzáférhet a jövőben azon internetes névtelen kommentelők adataihoz, akik hozzászólásaikkal bűncselekményt követtek el – írta csütörtökön a Delo című szlovén napilap, amely értesülését a hatóságok is megerősítették.

Az újság úgy ítélte meg: az intézkedés veszélyezteti a szólásszabadság és a kommunikáció titkosságára vonatkozó alkotmányos jogokat.

Drago Menegalija, a rendőrség szóvivője a lapnak megerősítette, hogy a döntést a rendőrség igazgatósága hozta meg.

„A bírósági gyakorlat másodlagos jogforrás a rendőrség számára” – mondta, és a legfelsőbb bíróság nemrég hozott ítéletére hivatkozott. Egy muraszombati (Murska Subota) nőnek 1100 euró büntetést kellett fizetnie rágalmazásért, mert az odranci járási elöljáróról egy fórumon névtelenül azt állította, hogy korrupt. A legfelső bíróság helybenhagyta a körzeti bíróság döntését. A nő azért fellebbezett, mert szerinte a rendőrség jogtalanul szerezte meg számítógépes IP-címét és annak alapján személyes adatait. 

 

A rendőrség új utasítása szerint a jövőben azok a névtelen kommentelők, akik a cikkek alá sértő hozzászólásokat írnak, többé nem hivatkozhatnak a kommunikáció titkosságára, és az ügyészség mellett a rendőrség is eljárást indíthat ellenük. A portáloknak és internetes lapoknak a rendőrség kérésére ki kell adniuk a névtelen felhasználóik adatait. 

A lap elismerte, hogy valóban számos tapintatlan és hamis hozzászólás jelenik meg a világhálón, de a rendőrség „autonóm rendelkezése” szerinte azokhoz az időkhöz vezethet vissza, amikor az embereknek jól meg kellett gondolniuk, mint mondanak nyilvános helyen. Az újság továbbá felrótta az ügyészségnek és a rendőrségnek, hogy a gyűlöletbeszéd ellen nem tesz semmit, ami szintén bűncselekménynek számít. 

Mojca Prelesenik adatvédelmi biztos úgy véli, a névtelen hozzászólókról begyűjtött metaadatok tárolása és elemzése eltántoríthatja a névtelen „kiszivárogtatókat” attól, hogy a társadalom számára fontos információkat hozzanak nyilvánosságra az interneten.

(MTI)

---