Költségvetési csalással gyanúsítják Kovács Bélát
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége megalapozott gyanúja miatt is kérte Kovács Béla európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség. Ezzel együtt további négy hónappal meghosszabbították a jobbikos politikus másik, kémkedési ügyében indított nyomozást – közölte a Legfőbb Ügyészség kedden.
A költségvetési csalás ügyében a megalapozott gyanú szerint Kovács Béla 2012-2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A szerződések szerint ezek a személyek a képviselő mellett, általa meghatározott utasítások alapján, brüsszeli munkahelyszínen négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek – tudatták.
Valójában azonban nem jártak Brüsszelben, ott semmilyen munkát nem végeztek Kovács Béla képviselő számára. Mindezzel Kovács Béla jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket – tették hozzá a Legfőbb Ügyészség.
A politikus mentelmi jogát egy másik ügyben már felfüggesztette az Európai Parlament tavaly október 14-én. Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat.
A mentelmi jog felfüggesztését követően a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Kovács Bélát tavaly december 4-én. A politikus panasszal élt, tagadta a bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést is előterjesztett. A panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította. Az ügyészség tanúkat hallgatott ki, több helyszínen házkutatást tartott, valamint jogsegélykérelmeket is előterjesztett.
A költségvetési csalás ügyében azért kellett a mentelmi jog felfüggesztését kezdeményezni ismét, mert az EP október 14-ei döntése csak a kémkedési ügyre hatályos.
Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI-t arról is tájékoztatta, hogy további négy hónappal, 2017. január 20-áig meghosszabbították a hatóságok a Kovács Béla kémkedési ügyében indított nyomozást. A KNYF szóvivője közölte: a büntetőeljárási törvény értelmében a nyomozás legfeljebb a gyanúsított kihallgatásától számított két évig tarthat. Kovács Béla kihallgatása 2015. december 4-én volt.
(MTI)
