Koronavírus: a szerződésekben kell definiálni a vis maior eseteket Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a termelő vagy kereskedelmi cég, amely nem tud eleget tenni majd szerződéses kötelezettségeinek a bevezetett járványügyi korlátozások miatt, elvileg mentesülhet a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól, ám ennek sikere alapvetően függ attól, hogy a szerződéses jogviszonyra mely állam jogát kell alkalmazni, illetve, hogy az adott szerződés hogyan definiálja a vis maior fogalmát – hívták fel a figyelmet jogi szakértők.

A BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda közleményében emlékeztet rá, hogy a kínai hatóságok intézkedései a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, például gyárak, logisztikai központok, vízi- és légikikötők határozatlan időre történő lezárása, valószínűleg egyre több magyar gyártó és szolgáltató számára lehetetlenítheti el, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségeit.

Ha a felek megállapodása a magyar jog szabályainak alkalmazásáról szól, akkor a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az irányadó, amely szerint akkor mentesülhet a felelősség alól egy társaság, ha bizonyítja, hogy az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható vis maior – mint például a természeti csapás, vagy a járvány – okozta a szerződésszegést, és nem volt elvárható, hogy az ezáltal okozott kárt elhárítsa.

Ebből következően nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előre látható volt, és úgy vélik, hogy az idén megkötött szerződéseknél nehézséget jelenthet a vis maiorra hivatkozás, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus miatti szállítási problémákkal és egyéb fennakadásokkal. Ezért is célszerű a szerződésekben a vis maior helyzeteket és a szükséges eljárásokat minél konkrétabban szabályozni – hangsúlyozzák.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 5.

Elfogadás küszöbén az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete

A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.