Közbeszerzések: elkészült a Kúria jelentése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közbeszerzések joga Magyarországon egy sűrűn változó és meglehetősen részletező szabályrendszer, sok vitát vált ki például az összeférhetetlenség, vagy az ügyféli jogok kérdése, ugyanakkor a hatékony és felelős gazdálkodás elvével a jogalkalmazók nem igazán tudnak mit kezdeni – derül ki a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményéből.
A közbeszerzési jog azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közpénzfelhasználás során létrejövő polgári jogi szerződések megkötését megelőző versenyeztetés rendjét, továbbá a szerződések teljesítésének egyes szabályait, illetve magát a közbeszerzés intézményrendszerét. A közbeszerzés célja, hogy átlátható, ellenőrizhető, ésszerű közpénzfelhasználás érdekében polgári jogi szerződés jöjjön létre a közpénz felhasználója, az ajánlatkérő és a közbeszerzési versenyeztetés során nyertes ajánlattevő között.
Márton Gizella, a Kúria bírája, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője egy háttérbeszélgetésen ismertette: Magyarországon 1995 óta szabályozza törvény a közbeszerzést, az eltelt két évtizedben négy törvény született ezen a jogterületen, melyeket több tucatszor módosított a jogalkotó. Ennek során többször változtak az illetékes bíróságok is: volt, amikor ilyen ügyekben csak a fővárosban jártak el, volt, amikor a fővárosban és a 19 megyében is, jelenleg első fokon a kecskeméti, illetve a székesfehérvári közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A jogalkalmazók nagy érdeklődéssel várják, hogy a jövőre életbe lépő közigazgatási perrendtartás vajon hoz-e újabb változást e téren.
Ezen túlmenően az utóbbi években jelentősen szigorodtak a határidők, és 2010 után radikálisan emelkedtek a jogorvoslati díjak. A közbeszerzési hatóság döntésének megtámadása már 900 ezer forintjába kerülhet egy pályázónak. Ezzel próbálta a jogalkotó elejét venni annak, hogy a vesztes ajánlattevők indokolatlanul késleltessék a közbeszerzés céljának megvalósulását. A módosításokat időnként uniós elvárások indokolták, időnként pedig a bevált bírói gyakorlat figyelembevétele.
[htmlbox Közbesz_szemle]
A szakember elmondta: a közbeszerzések kapcsán többféle jogvita keletkezhet. A közigazgatási bíróságok elé többnyire azok az ügyek kerülnek, ahol a versenyeztetés végeredményeként az ajánlattevők között meghatározott rangsort támadja meg valamelyik pályázó. Polgári per jobbára a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés megtámadása nyomán indulhat például értékaránytalanság miatt. A polgári perek egy részét az ugyanabban az ügyben indult közigazgatási perekhez kell egyesíteni, de a joggyakorlat-elemző csoport egyik megállapítása szerint a polgári bírák nem egyszer helytelenül értelmezik, hogy mely ügyek tehetők át a közigazgatási bíróságokhoz.
A törvényi koncepció kezdetben az alapelvek bírói alkalmazására épített, később azonban gyökeresen megváltozott, és a jogalkotó – részben a kiskapuk bezárása érdekében – rendkívül részletessé tette a szabályozást, az alapelveket pedig inkább a részletszabályokba próbálta beépíteni. E jogalkotói törekvés egyik eredménye, hogy immár Európa egyik legrészletesebb közbeszerzési törvénye a magyar.
A közbeszerzési eljárások általánosan elfogadott alapelvei közé tartozik Európa-szerte és így Magyarországon is az egyenlő bánásmód, diszkrimináció tilalma, a nyilvánosság, átláthatóság és a verseny tisztasága.
A Kúria jelentése ugyanakkor megállapítja, hogy „nehezen értelmezhető” a hatékony és felelős gazdálkodás elve. „A hatékonyság megítélése szubjektív, tudományosan egzakt módon nem mérhető, határai nem határozhatók meg, ezért ehhez a kritériumhoz jogkövetkezményt kapcsolni merész vállalkozás lenne. Ennek következtében nincs tudomásunk arról, hogy valamely konkrét jogvitában ezen közgazdasági tartalmú (nem igazi) jogelv érvényesülése felmerült volna.”
A közbeszerzésekkel kapcsolatos közigazgatási perekben az egyik vizsgált kérdés, hogy egyáltalán ki támadhatja meg a versenyeztetés során kialakult rangsort. Indokolatlan, fölösleges időveszteséget és költségeket eredményezhet, ha olyan is kérhet jogorvoslatot a pályáztatás eredménye ellen, aki számára az így elérhető változás már nem is hozhat érdemi változást. Például, mikor a negyedik-ötödik helyezett szeretné kizáratni a versenyeztetés győztesét.
Az elemző munka során vizsgálták az összeférhetetlenség kérdését, ami vélhetően az új szabályozás nyomán is vet fel jogértelmezési kérdéseket. Az üzleti titokkal kapcsolatos szabályozás szerint közbeszerzési eljárásokban kizárólag olyan szűk körben tagadható meg üzleti titok miatt az iratbetekintés, amelynek nyilvánosságra hozatala már az üzleti tevékenység szempontjából aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára. Ugyanakkor az ajánlatkérők időnként akkor is próbálkoztak üzleti titokká minősítéssel, ha nincs arra jogi lehetőség.
Vitatott kérdés az úgynevezett egyéb – közbeszerzésben részt nem vevő – érdekeltek ügyfélképessége. Ilyen esetekben részletes, körültekintő tényfeltárással állapítható meg, hogy kell-e az ügyféli jogokat biztosítani, hiszen ugyanúgy jogot, jogos érdeket sérthet, ha meg sem kísérelheti valaki hivatalos eljárásban érvényesíteni ténylegesen fennálló jogát, mint ha olyan is részt vehet az eljárásban, akit valójában nem is érint az adott közbeszerzés. A legutóbbi közbeszerzési törvény 2015 őszén lépett életbe, így annak bírói gyakorlatát még nem vizsgálhatták, és részben ennek köszönhető, hogy jogalkotási javaslatok sem születtek. A munkacsoport elsősorban a korábbi szabályozás azon részeire koncentrált, melyek lényegében tovább élnek az új törvényben. A joggyakorlat-elemző csoport több mint 160 oldalas véleménye a itt olvasható.
