Közbeszerzési Hatóság: Kiterjedt ellenőrzési rendszer biztosítja a közbeszerzések törvényességét
A szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlatnak köszönhetően a hiánypótlások száma meghaladta a hirdetmények számát, nőtt a szerződés-ellenőrzések, valamint a jogorvoslatok száma is – derül ki a Közbeszerzési Hatóság idei első féléves Gyorsjelentéséből, mely a korábbiakhoz képest új statisztikai módszertan alapján készült, az Európai Bizottság vonatkozó rendeletének megfelelően. Emellett fordulni látszik az elmúlt évben tapasztalható csökkenő tendencia az építési beruházás tárgyú közbeszerzések terén, olvasható a kozbeszerzes.hu-n.
A Közbeszerzési Hatóság idei első féléves Gyorsjelentése új statisztikai módszertan alapján készült. A változtatásra azért volt szükség, mert a közbeszerzési statisztikák alapját jelentő hirdetmények tekintetében az Európai Bizottság az uniós eljárásrendben bonyolított közbeszerzési eljárások során alkalmazott kötelező hirdetményminták megjelenítését és technikai felépítését úgy változtatta meg, hogy annak alapján minden tagállamban azonos, összehangolt statisztikai adatfeldolgozásra kerülhessen sor.
„A Közbeszerzési Hatóság a korábbiakban eljárásalapú statisztikai módszertant alkalmazott, tehát az adatszolgáltatás alapját a több részből álló eljárások esetében is a teljes, lezárult közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó hirdetmények jelentették. A vonatkozó uniós jogszabály azonban az egyes lezárult eljárásrészekhez kapcsolódó, úgynevezett szerződés alapú statisztikai módszertan bevezetését írja elő, így az idei első féléves gyorsjelentésében a Hatóság már ezt az adatközlési gyakorlatot alkalmazza. Az új módszertannak köszönhetően a korábbiaknál is részletesebb, pontosabb adatokkal tudunk szolgálni a közbeszerzési piac alakulása, trendjei kapcsán” – hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Az eljárásrész alapú módszertan figyelembe veszi, hogy egy közbeszerzési eljáráson belül több szerződés megkötésére is sor kerülhet részajánlattétel biztosítása esetén, és az egyes részekhez kapcsolódó megrendelésekért külön-külön versenyezhetnek az ajánlattevők (például egy építési beruházás egyes részfeladataira külön-külön is kiírható pályázat egyetlen közbeszerzési eljáráson belül). A részajánlattétel lehetősége támogatja a verseny intenzitásának növelését, és elősegíti a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzésekben – tehát mind az adófizetők, mind a gazdasági szereplők számára kedvező.
Több mint 1600 milliárd forint értékben kötöttek közbeszerzési szerződéseket
A Közbeszerzési Hatóság a módszertani váltást megkövetelő jogszabályváltozás előtt is nyilvántartotta a szerződésekre vonatkozó adatokat, így ez lehetővé teszi annak bemutatását, hogy a korábbi és jelenleg módszer szerint számított adatok miként viszonyulnak egymáshoz.2024 első félévében az ajánlatkérők 3786 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ez a bevezetett szerződés alapon számított módszer szerint összesen 8235 darab eredményes közbeszerzési szerződés megkötését jelentette, melyek összértéke 1631,3 milliárd forintot tett ki. Mind a szerződések számát, mind az értékét tekintve az azt megelőző év azonos időszakára vetített statisztikai adatokhoz viszonyítva emelkedés történt: a szerződések számát illetően 1,3 százalékkal, míg az összérték esetében 25 százalékkal haladta meg az előző évi szintet a 2024 első félévére számított adat.
Következetes ellenőrzési gyakorlat
A Hatóság tovább szigorította preventív célú ellenőrzését. Fokozott hangsúlyt fektet a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzésére annak érdekében, hogy azok a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kerüljenek közzétételre. 2024 első félévében ismét jelentős számban, összesen 13018 alkalommal adott ki a Hatóság hiánypótlási felhívást a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hirdetmények hibáinak kijavítása céljából az ajánlatkérők részére. A szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlatnak köszönhetően a hiánypótlások száma a vizsgált időszakban is meghaladta a hirdetmények számát. 2024 első félévében egy hirdetményre 1,09 hiánypótlási felhívás jutott, ami 7,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A szerződés-ellenőrzési tevékenység terén is intenzitás figyelhető meg. 2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest a terven felüli ellenőrzések száma 26 darabbal emelkedett, emellett az ajánlatkérők által bejelentett szerződésszegések és a szerződés-ellenőrzési eljárás lefolytatását nem igénylő közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálatok száma is nőtt.
Erős verseny meglétére utal a jogorvoslatok számának növekedése is: 2024 első félévében 412 jogorvoslati eljárás indult, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám 254 volt. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes bírságolási gyakorlatot követ: súlyosabb jogsértések esetén szab ki nagyobb összegű bírságot.
Fordulat az építési beruházások terén
2024 első félévében a legtöbb közbeszerzés árubeszerzés volt, a beszerzések 46,4 százalékát ebben a tárgyban bonyolították, a szolgáltatás-megrendelések aránya 29,6, míg az építési beruházásoké 24,0 százalékot tett ki.
A szolgáltatás-megrendelések összértéke az egy évvel korábbihoz képest több, mint másfélszeresére nőtt, így ezek értéke volt a legmagasabb, 703 milliárd forint. Az árubeszerzések értéke 469 milliárd, az építési beruházások értéke pedig 460 milliárd forint volt.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír az építési beruházások alakulása. Az elmúlt évben tapasztalt csökkenő tendencia fordulni látszik: 2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal. A tavalyi év azonos időszakához képest 228 darabbal több építési beruházás tárgyú szerződést kötöttek, melyek értéke 49 milliárd forinttal meghaladta a 2023 első félévi adatot.
Közel 835 milliárd forintnyi megbízást nyertek kkv-k
2024 első félévében minden 100 közbeszerzési szerződésből 79 darabot kkv-k nyertek el, miközben a közbeszerzések értékének körülbelül feléhez kapcsolódott nyertes kkv. A tavalyi év azonos időszakához képest a nyertes kkv-khoz kapcsolódó szerződések számának az összes közbeszerzésen belüli részaránya 1,3 százalékponttal, értékének részaránya pedig 13,7 százalékponttal csökkent, ugyanakkor a kkv-szektor hazai közbeszerzésekben betöltött szerepe továbbra is jelentős.
Az első félév során 6481 darab szerződés vonatkozásában, összesen 834,4 milliárd forint értékben hirdettek ki kkv-t nyertesként. Sem az érintett szerződések száma, sem azok összértéke nem változott érdemben az egy évvel korábbihoz képest.
Biztosított a verseny
A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési piacon megvalósuló verseny intenzitásának mérésére több mutatót is folyamatosan vizsgál jelentéseiben.
Ezek közül az egyik legfontosabb mérőszám az egyajánlatos közbeszerzések alakulása. A Hatóság ezt a mutatót már régóta az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájának megfelelően a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó szerződések szerint is vizsgálja.
Az előző évek első féléves adataihoz viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az Európai Bizottság által is vizsgált nagy értékű közbeszerzéseket magába foglaló uniós eljárásrendben megkötött egyajánlatos közbeszerzési szerződések számának aránya 2024 első félévében közel 7,3 százalékponttal, míg értékének aránya 9,7 százalékponttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A közbeszerzési szerződések számának arányát 2022. év első félévének adataival összevetve, az uniós eljárásrend tekintetében ez több mint 10 százalékpontos csökkenést jelent.
(kozbeszerzes.hu)
